Az EU-tagállamok megtagadhatják a másik EU-s országból érkező bevándorlóktól a munkanélküli-segélyt – mondta ki az Európai Unió Bírósága kedd délelőtt. Persze nem minden esetben élhetnek ezzel az államok: a konkrét ügyben egy Lipcsében élő román nő segélyéről döntöttek – írja a Local.de nyomán az Index.

A luxemburgi székhelyű bíróság elfogadta a német bíróság és a helyi munkaügyi központ érvelését, hogy Elisabeta Dano, aki 2010-ben költözött Németországba a nővéréhez, valójában nem keresett munkát: minden munkaajánlatot visszautasított, amit csak felkínáltak neki.

Az Európai Unió Bíróságához úgy került az ügy, hogy a 25 éves román nő fellebbezett, de azt is kimondták: nem volt „elegendő anyagi forrása” saját maga és 10 éves fia számára, amikor Németországba költöztek, így nem tudja igazolni azt a jogát sem, hogy az országban maradhasson. A konkrét ügy az úgynevezett Hartz IV-segélyről szólt, melyet azután lehet igényelni, hogy valaki három hónapot töltött az országban, vagy legalább egy állása már volt.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy a nő nem perelhet diszkrimináció miatt: a bíróság döntéséből következik, hogy az EU-s országoknak joguk van megtagadni a segélyt a segélyekre pályázó migránsoktól. A bíróság döntésével elfogadta azoknak a szakértőknek az érvelését, akik a per során azt hangoztatták, a segélyekre utazó bevándorlóktól meg lehet tagadni a támogatást.

A döntésnek különös súlyt ad, hogy David Cameron az egyre népszerűbb, nyíltan bevándorlásellenes UKIP-pel versenyezve szeretné korlátozni az Egyesült Királyság-beli bevándorlóknak kiutalható segélyeket. Mivel Cameron rendszeresen felveti, hogy országa akár kész elhagyni az EU-t, az unió ezt megelőzendő kénytelen a brit követelésekhez közeledni.

Az EU-s bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, ezáltal pedig gondoskodik arról, hogy azt valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, valamint vállalkozások és más szervezetek szintén fordulhatnak a bírósághoz, ha véleményük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.