Vlagyimir Putyin orosz elnök "hibrid hadviselést" alkalmazva támadást indíthat egy balti állam ellen, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetség mobilizációs képességeit - állította pénteken Anders Fogh Rasmussen, az előző NATO-főtitkár a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár a brit The Telegraph című lapnak azt mondta, úgy látja, az orosz elnöknek veszélyes ambíciói vannak, amelyek túlmutatnak Ukrajnán. Szerinte "ez nem Ukrajnáról szól. Putyin vissza akarja állítani Oroszország korábbi, nagyhatalmi pozícióját".

A kelet-ukrajnai válsággal tavaly szeptemberi leköszönéséig a NATO főtitkáraként foglalkozó Rasmussen úgy vélte, az orosz elnöknek a közvetlen célja inkább egyfajta befagyott konfliktus létrehozása a Donyeck-medencében, semmint a kelet-európai ország nagy részeinek elfoglalása.

Úgy vélte, a Kreml valódi célja pedig az, hogy meggyengítse a katonai szövetségen belüli szolidaritást, és visszaszerezze Oroszország dominanciáját Kelet-Európában. "Nagy a valószínűsége annak, hogy a balti államok területén fog beavatkozni, hogy próbára tegye a NATO (kollektív védelemre vonatkozó) 5. cikkelyét".

"Putyin tudja, hogy ha túllépi a határt, és megtámadja az észak-atlanti szövetség egyik tagállamát, akkor vereséget fog szenvedni (...) Ugyanakkor ő a hibrid hadviselés mestere" - mutatott rá Rasmussen.

Jelzés nélküli egyenruhák

A brit lap szerint van egy olyan félelem, hogy a Kreml a kelet-ukrajnaihoz hasonló konfliktust robbant ki a nagyszámú orosz kisebbséggel bíró Észtországban vagy Lettországban. Persze nem orosz hadoszlopokat, hanem jelzés nélküli egyenruhájú katonákat küldve a térségbe, hogy elkendőzze a valódi beavatkozást.

A The Telegraph szerint egy ilyen módszerekkel indított akció esetében a gyengébb NATO-tagállamok - mint például Magyarország vagy Görögország, orosz gazdasági kapcsolataik vagy oroszbarát érzelmeik miatt - kisebbíthetik az incidens jelentőségét.

A lap emlékeztetett arra, hogy Észtország kapcsolatai erősen megromlottak Oroszországgal tavaly szeptemberben, mikor az orosz biztonsági erők tagjainak egy csoportja állítólag behatolt a balti ország területére, és elrabolta az észt titkosszolgálat egy tagját.