Kilátástalanság, növekvő munkanélküliség és egyre aggasztóbb szociális helyzet jellemzi Horvátországot – közölte a Novi List regionális napilap vasárnap.

A különböző jelentések szerint Horvátországban csaknem 55 ezer munkavállaló nem kapja meg a fizetését az elvégzett munkáért, több mint 80 ezren minimálbérért dolgoznak (100 ezer forint), továbbá 320 ezer embernek tartozás miatt zárolták a bankszámláját és 115 ezren élnek valamilyen szociális juttatásból, és ez csak egy része annak a szomorú valóságnak, amely Horvátország szociális helyzetére utal – írta alap.

A 4 milliós országban mindössze 1,29 millió ember dolgozik fizetésért vagy anélkül, a nyugdíjasok száma pedig elérte az 1,38 milliót. A lakosság 19,5 százaléka a szegénység küszöbén él. 15 százalékuknak arra sincs pénze, hogy kifizesse a rezsit vagy hetente kétszer húst tegyen az asztalra. A legveszélyeztetettebbek közé tartoznak az idős, egyedülálló emberek és a 65 év körüliek.

A horvát kormány januárban hozott döntése alapján elengedik azoknak a polgároknak a tartozásait, akik legfeljebb 35 ezer kuna (1,5 millió forint) adósságot halmoztak fel a bankokkal és a közműszolgáltatókkal szemben. Mintegy 60 ezer embert érint az intézkedés, de ez nem segít azokon, akiknek már árverés alá került a háza vagy lakása. A horvát gazdasági kamara adatai szerint jelenleg 2236 ingatlan van árverés alatt, a kilakoltatások pedig mindennaposak – írta a lap.

A munkalehetőség hiánya miatt (a horvát statisztikai hivatal adatai szerint januárban 20 százalék felett volt a munkanélküliség aránya), a jobb élet reményében tömegesen hagyják el az országot a fiatalok.

A gyerekvállalást sem bátorítják

A Szülők akcióban nevű civil szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátországban az orvosokkal és a nővérekkel szerzett rossz  tapasztalatok miatt minden harmadik nő nem akar több gyereket szülni - adta hírül vasárnap a horvát sajtó.

A Gólya - Szülők akcióban horvát civil szervezet 2001-ben jött létre. Olyan polgárok tömörülése, akik a szülők és a gyerekek méltósághoz való jogáért harcolnak. Több nemzetközi gyermekvédelmi szervezet tagja, számos akciót szervez, továbbá tanácsadással és képzéssel is foglalkozik. 

Daniela Drandic, az egyesület elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: az akcióhoz a régió országainak partnerszervezetei is csatlakoztak, a céljuk pedig az volt, hogy ismertessék a nők jogait a terhesség alatt és a szülés folyamatánál. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben szült nőket kérdezték meg arról, milyen tapasztalatokat szereztek, miközben világra hozták  gyermeküket. A 4000 nő megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás szerint a nők 28 százaléka azt mondta, hogy a szülés alatt jelentősen romlott a hangulata. A tapasztaltak 33 százalékukra olyan benyomást tettek, hogy eldöntötték, nem szülnek több gyereket.

A nők túlnyomó része arról is beszámolt, hogy a vajúdás alatt egyedül érezték magukat. Az egészségügyi dolgozók meg sem kérdezték legtöbbjüktől (a felmérésben részt vevők háromnegyedétől), hogy mi a nevük és egyes szám harmadik személyben beszéltek róluk. A nők 77 százaléka szerette volna, ha egy közeli hozzátartozója ott van a szülésnél, ezt 22 százalékban különböző okok miatt elutasították.