Az ukrajnai konfliktus ügyében megnyilvánuló európai egységet nem szabad megtörni, még ha időről időre nyilvánosságot kapnak egyes EU-tagállamok "önző érdekei" is - jelentette ki Klaus Johannis a legnagyobb példányszámú lengyel napilapnak adott interjúban. A Gazeta Wyborcza abból az alkalomból közölt csütörtökön beszélgetést a román államfővel, hogy csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Lengyelországba.

Johannis kérdésre válaszolva elmondta, hogy Románia "nagy figyelemmel kísérte" Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatását és az azt követő reagálásokat. "Észleltük az eltérő véleményeket. Románia azonban szükségesnek tartja, hogy egy hangon beszéljünk, és szolidárisan cselekedjünk" - tette hozzá.

Johannis nem első alkalommal kritizálta Orbán Viktor magyar kormányfőt oroszbarát politikája miatt. Berlin látogatása alkalmával a német közszolgálati televíziónak adott interjújában a román államfő kifejtette, eltúlzottnak tartja azt, ahogyan Magyarország Oroszországhoz viszonyul és amit az európai partnerekkel művel. Az interjút szemléző Radio France Internationale megjegyzi, Orbán Viktor oroszbarát politikáját nem nézik jó szemmel Európában. 

A kelet-ukrajnai konfliktust az egyik legsúlyosabb európai válságnak nevezte a hidegháború befejezése óta. Rendkívül aggasztónak minősítette azt, hogy – mint fogalmazott – egyre világosabban rajzolódik ki az a forgatókönyv, mely a konfliktus befagyasztásához vezethet. Ennek ellenére Románia, a feszültség növelését megelőzendő, fenntartaná az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségét - fejtette ki Johannis. 

Johannis aláhúzta a kelet-európai államoknak nyújtott uniós támogatás fontosságát, ezen belül különösen azokét, amelyek haladást értek el a demokratikus reformok és az európai normák megvalósításában. Itt külön megemlítette Moldovát. Johannis úgy látja, hogy az Oroszország elleni szankciók teljesítik funkciójukat. Fenn kell tartani őket, ha Oroszország nem tudja bizonytani, hogy valóban elkötelezett a minszki megállapodás végrehajtása mellett - mondta. Ha Kelet-Ukrajnába visszatér az erőszak, és a tűzszünetet megsértik, meg kell szigorítani a szankciókat - jelentette ki. Elmondta, hogy országa a tavalyi walesi NATO-csúcson hozott döntések értelmében vezető szerepet tölt be az Ukrajna kibervédelmét szolgáló NATO-programban, és fegyverszállítás helyett inkább „a diplomáciai erőfeszítéseket” részesíti előnyben.

Lengyel-román két jóbarát?

Az elnök a Rzeczpospolita című napilapnak is interjút adott, amelyben Románia határország-szerepét emelte ki a NATO-n és az EU-n belül. A keleti szomszédságukban zajló változások kulcsszereplőkké tették Romániát és Lengyelországot a regionális és transzatlanti biztonság megerősítésének folyamatában - mondta. Ezért össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket az EU és a NATO keleti határai stratégiai jelentőségének hangsúlyozásában - tette hozzá. Kifejtette: világos, hogy a NATO és az EU keleti határán fekvő államok „közös érzékenységgel, aggodalommal” figyelik az ukrajnai eseményeket és „a Közép-Európa és Oroszország viszonyából fakadó fenyegetéseket”. Hangsúlyozta az európai szolidaritás fontosságát a válság kezelésében. 

Románia és Németország viszonyáról szólva Johannis kifejtette: az erdélyi szász kisebbség hídszerepet játszik a két ország között. Azt állította, hogy Európában modellértékűnek tekintik a kisebbségi jogok biztosítását Romániában, amit szavai szerint az ő államfővé választása is bizonyít.