A teljes Kárpát-medence része annak az Európa nevű tartománynak, amely az Iszlám Állam hódításainak térképét tartalmazza.

A Napi Gazdaság azt írja, a hódítás részeként az IS el akarja foglalni Magyarországon és Románián kívül Ausztriát, Szlovákiát, Kárpátalját, Délnyugat-Ukrajnát a Krímmel és az egész Balkánt - ezeket olvasztanák egy tartományba. Ugyancsak az Iszlám Állam részeként ábrázolják az Ibériai félszigetet, de ezt a területet külön egységként kezelnék, Andalúzia néven.

A szélsőséges dzsihádista terrorszervezet jelenleg Szíria és Irak területének egy részét tartja ellenőrzése alatt. Fennhatóságuk alatt bevezették az iszlám törvénykezés egy brutális változatát. Az általuk irányított területekről nemcsak a más vallásúak, hanem a muzulmánok is menekülnek a szervezet kegyetlenkedési miatt. Az Iszlám Államban mindennaposak a gyilkosságok azokkal szemben, akik szerintük nem tartják be az általuk egyedül üdvözítőnek tartott vallási előírásokat. Az IS tömegesen gyilkolt meg különböző felekezethez tartozó keresztényeket, és rombolt le a világörökség részeként nyilván tartott építészeti, kulturális alkotásokat. Az általuk irányított területekről nemcsak a más vallásúak, hanem a muzulmánok is menekülnek a szervezet kegyetlenkedési miatt.

A kiszivárgott térkép szerint egyébként az Iszlám Állam távlati terveiben szerepel az arab világon kívül Törökország, és Afrika egyenlítőtől északra fekvő területeinek meghódítása is. Elfoglalnák Iránt, Pakisztánnal és a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal valamint a Kaukázussal egyetemben.

Történelmileg a közép-európai iszlám terjeszkedés határa lényegében megegyezik a középkori Magyar Királyság török kézre került területével. Az ország egy része Buda 1541-es elfoglalása után több mint 150 évig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A meghódított területeket vilajetekre osztották, amelyek élén egy-egy beglerbég állt. Közülük a legelső és legfontosabb a budai vilajet volt, melynek élén 1623-tól folyamatosan vezíri rangú tisztviselő állt. A közigazgatási egységeknek jelentős katonaságot és hivatalnoki gárdát kellett eltartaniuk. Területi főhivatalnok volt például a defendár (adószedő), a kádi (bíró) és a mufti (egyházjogász). A belső rendet a janicsárok és a szpáhik tartották fenn. Magyarország török hódoltságának a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadítása vetett véget 1686 és 1699 között.