Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Budapesten Bogdan Aurescu román külügyminiszter, hogy magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyaljon. 

Román külügyi vezető legutóbb tavaly februárban járt Magyarországon, Titus Corlățean akkori külügyminiszter a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminisztereinek bolgár, román és görög partnereikkel folytatott egyeztetésén vett részt.

Titus Corlățean és Szijjártó Péter tavaly októberben Luxembourgban az uniós külügyminiszterek ülése előtt folytatott megbeszélést.

A 2014 novembere óta hivatalban lévő Bogdan Aurescuval decemberben tanácskozott Szijjártó Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bázeli miniszteri értekezlete alkalmával. Szijjártó Péter akkor azt mondta: Magyarország stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy fejlessze a kapcsolatokat Romániával, különös tekintettel az ott élő magyar közösségre és arra, hogy Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca.

Magyar külügyminiszter - Martonyi János - legutóbb 2013 márciusában tett hivatalos látogatást Bukarestben.

Aurescu a magyarországi románok kulturális identitásáért aggódik

A Budapestre készülő Bogdan Aurescu külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok - szerinte veszélyeztetett - kulturális identitásáért, és erre hivatkozva a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodás elfogadását nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatandó csütörtöki tárgyalásai egyik legfontosabb napirendi pontjának. A román diplomácia vezetőjével szerdán közölt interjút az Agerpres hírügynökség.

Aurescu ebben kifejtette: a román kisebbségvédelem az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének filozófiáját, vagyis az interkulturalitást tartja szem előtt, a kultúrák összefonódását támogatja, és ellenzi az elkülönülést, így az etnikai alapú autonómiát is. Felidézte, hogy múlt héten Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság (az ET jogi szakértői testülete) elnöke méltatta a román kisebbségvédelem "pozitív és építő jellegű megközelítését" egy kolozsvári konferencián, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.

A román diplomácia vezetője szerint azonban a magyar-román kisebbségi vegyes-bizottság tevékenységének "hátráltatása" súlyos hátrányt jelenthet a magyarországi románoknak. Számukra Bukarest a román nyelvű oktatás minden szinten való biztosítását, sajtójuk megfelelő finanszírozását, nyelvi, etnikai, kulturális identitásuk bátorítását szorgalmazza, és azt várja Budapesttől, hogy határozottan lépjen fel az úgynevezett etnobiznisszel szemben.

A román külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte a tárgyalások gazdasági napirendjét, amelyen egyebek mellett az autópálya-összeköttetés megteremtése, a 2014-2020-as időszak határon átnyúló együttműködési programja, az energiabiztonság szerepel. Az Arad és Szeged közötti interkonnektorról szóló kérdésre Aurescu kifejtette: egyelőre korlátozott kapacitású a kétirányú gázállítás a magyar és román hálózat közötti műszaki különbségek miatt. A két ország azon dolgozik, hogy nyáron közös pályázatot nyújtson be a bolgár-román-magyar-osztrák összeköttetés megvalósítását célzó európai forrásokra, és így megteremtse a pénzügyi feltételeit annak, hogy 2019-re teljes kapacitással működjön mindkét irányban a magyar-román interkonnektor.

A román külügyminiszter rámutatott: húsz - határátkelő nélküli - közúti összeköttetés vár arra, hogy Románia csatlakozhasson a Schengeni övezethez és megindulhasson a kistérségeket összekötő áru- és személyforgalom, de addig is várhatóan még a nyár folyamán felavatják Nagylakánál a két ország közötti autópályát.