2012-höz képest két százalékponttal, 28-ról 26 százalékra csökkent a dohányosok aránya az Európai Unióban – ismertette a vasárnapi dohányzásellenes világnap alkalmából pénteken az Eurobarometer friss felmérését az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület közleménye szerint a legnagyobb arányban a 15-24 éves korosztály körében csökkent a dohányzók hányada, 29 százalékról 25 százalékra.

Emellett a legtöbben az unió déli országaiban dohányoznak. Míg Svédországban és Finnországban az ott élők 11, illetve 19 százaléka cigarettázik, a görögök 38 százaléka, a bolgároknak pedig 35 százaléka dohányos.

A megkérdezett dohányosok túlnyomó többsége, 59 százaléka bevallottan próbált már leszokni, 19 százalék az elmúlt egy évben is tett erre kísérletet. A leszokni vágyók mintegy kétharmada segítség nélkül próbálta abbahagyni a dohányzást, de csak minden ötödik embernek sikerült végleg felhagynia a dohányzással.

A felmérés az elektronikus cigarettákkal kapcsolatos attitűdöket is igyekezett feltárni. Az eredmény szerint a korábban mért 7 százalékkal szemben mára az európai polgárok 12 százaléka kipróbált már valamilyen e-cigarettát, több mint kétharmaduk azért, hogy leszokjon. Ez azonban csak az e-cigarettára váltók 14 százalékának sikerült, ezért a bizottság megjegyzi, hogy az e-cigaretta nem hatékony leszokást segítő eszköz. Az e-cigarettát pöfékelők jelentős része azt a választ is bejelölte, hogy azért választotta az e-cigarettát, hogy ott is rágyújthasson, ahol egyébként tilos.

Az átlagos európai dohányos 17,6 éves, amikor először rágyújt, és a döntő többség, a megkérdezettek 83 százaléka dobozos cigarettára gyújt rá először.

„A számok azt mutatják, hogy a dohányzás elleni küzdelmet még nem nyertük meg, különösen a fiatalok körében nem” – húzta alá a felméréssel kapcsolatosan Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos.

A passzív dohányzásra vonatkozó kérdések arra világítottak rá, hogy vendéglátóhelyeken és munkahelyen egyre kevesebben találkoznak dohányfüsttel. Kettő, illetve három százalékponttal 12, illetve 25 százalékra csökkent azok aránya, akik arról számoltak be, hogy étteremben vagy kocsmában, kávézóban dohányfüstnek voltak kitéve. A munkahelyükön a megkérdezettek csaknem kétharmada csak ritkán, vagy soha nem kénytelen dohányfüstöt beszívni.

A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek támogatják a dohányzással összefüggő szigorú jogszabályokat. 70 százalék mondta azt, hogy a dohánytermékek nyomonkövethetőségét akkor is biztosítani kell a csempészet visszaszorítása érdekében, ha ettől a drágábbak lesznek a cigaretták. A legtöbb megkérdezett a kátrányt és a nikotint tartja a legkárosabbnak a dohányzásban, de sokan az adalékanyagokat is veszélyforrásként jelölték meg.

Csaknem kétszeresére, 27-ről 52 százalékra emelkedett azok aránya, akik az e-cigarettákat is ártalmasnak tartják. 60 százalék fölötti azok aránya, akik az elektronikus cigarettákat is betiltanák ott, ahol dohányozni sem szabad, valamivel ennél is többen támogatnák az internetes dohánykereskedelem betiltását, a válaszadók kétharmada pedig a boltokban és az árusító helyeken is betiltaná a dohánytermékek reklámozását.