Az alapvető emberi jogok az EU-ban csonkák maradnak mindaddig, amíg a kisebbségi jogok nem válnak a részévé – jelentette ki csütörtökön Helsinkiben, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) éves közgyűlésén Vincze Loránt.

A FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára a tanácskozást üdvözlő beszédében az európai kisebbségi szolidaritás erősítését kérte. Elmondta, hogy a kisebbségek más-más helyzetben élnek Nyugat-Európában és Kelet-közép Európában. Keleten a félévszázados kommunista hatalomnak a kisebbségek ellen irányuló erőszakos asszimilációja óriási egyenlőtlenséget teremtett többség és kisebbség között.

„A vasfüggöny lebontása óta eltelt negyedszázad még nem volt elegendő arra, hogy a kisebbségek visszakapják az elvesztett jogaikat és elkobzott tulajdonukat. Európa kevésbé szerencsés felében élő kisebbségek ezért a nyugat-európai, jobb helyzetben élő közösségek támogatását kérik” – jelentette ki.

Vincze hangsúlyozta, a kisebbségben élő közösségeknek együtt kell rámutatniuk, hogy az emberi jogok és a kisebbségi jogok tekintetében nem fogadható el az európai kettős mérce. „Szerintünk a kisebbségi jogok, a nyelvi jogok, a nyelvi sokszínűség az alapvető emberi jogok részei. Az EU és tagállamai nem nevezhetők erős demokráciának az emberi jogok szavatolása nélkül, az emberi jogok pedig csonkák maradnak, ha a kisebbségi jogok is nem válnak a részévé” – emelte ki a politikus.

A FUEN nevében a kisebbségi szervezetek közös fellépését, erőinek egyesítését sürgette annak érdekében, hogy a kisebbségvédelem területén együtt érjenek el áttörést Brüsszelben. A közös munka első eleme a FUEN által kezdeményezett tanácsadó testület létrehozása lesz, amely ősszel tartja alakuló ülését.

Finnország nagylelkűbb a kisebbségekkel

A romániai magyarság helyzetéről beszélve Vincze Loránt elmondta: szinte minden kisebbségnek vannak vitái a többségi nemzettel és az állammal, követeléseit nem minden esetben teljesítik, de a romániai példa egészen egyedi az EU-ban, hiszen az állam a saját törvényeit nem alkalmazza. Utalt arra, hogy a svédajkúak Finnország lakosságának 5,4 százalékát teszik ki, míg a romániai magyarok az ország lakosságának 6,5 százalékát jelentik.

 „Mindkettő erős közösség, amely ragaszkodik identitásához. De sajnos a hasonlóságok a kisebbségi jogok tekintetében nem sorjázhatóak. A svédajkú lakosság Finnországban széles körű autonómiával, nyelvi jogokkal, az Aland-szigeteken pedig területi autonómiával rendelkezik. Itt az ország kétnyelvűségét az alkotmány szavatolja, és nyelvi törvény részletezi. Ehhez képest Romániában a magyar nyelv még Erdélyben sem rendelkezik regionális státussal, a húsz százalékos lakosságarány esetében biztosított anyanyelv-használati jogokat gyakran az önkormányzatok és az állami hatóságok sem tartják be” – hangsúlyozta Vincze Loránt az éves közgyűlésén.