Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését – mondta a görög pénzügyminiszter a Bild című német lap hétfői számában megjelent interjúban.

Jánisz Varufakisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért „teljesen elölről kell kezdeni” az államadósság-válság kezelését.

A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. „Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni” – mondta Jánisz Varufakisz.

Németországban a konzervatívok után már a szociáldemokraták is erősen bírálják az athéni vezetést. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a játékelméletre szakosodott közgazdászprofesszor Varufakiszra célozva a Bildben hétfőn közölt vendégkommentárjában azt írta, hogy a görög kormány „játékelméleti specialistái eljátsszák országuk jövőjét".

 Európa és Németország „nem hagyja zsarolni magát, és nem fogjuk a német munkavállalókkal és a családokkal kifizettetni egy részben kommunista kormány eltúlzott választási ígéreteit” – írta Sigmar Gabriel.

A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – képviselőivel arról, milyen intézkedéseket kell tennie a görög kormánynak azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második  hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kifizetni az IMF-től kapott hitelek aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig.

A hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik. Athén ezt elutasítja. A Handelsblatt című üzleti lap szerint az EB a patthelyzet feloldására azt javasolja, hogy a hagyományosan igen jelentős védelmi költségvetést 2016-ban csökkentsék 200 millió euróval, aminek révén elkerülhető az újabb nyugdíjcsökkentés. Az áfa ügyében viszont nem látszanak a megoldás körvonalai. A görög kormány ebben az ügyben teljesen elzárkózik. „Őrültségnek hangzik, de tényleg úgy van, hogy minél nagyobb az adóteher, annál kevesebbet fizetnek be az emberek, mert úgy érzik, a magas adó feljogosítja őket arra, hogy ne fizessenek” – mondta Jánisz Varufakisz a Bildnek.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.