Közel egy évvel a Hamasz palesztin szélsőséges szervezet és Izrael között a Gázai övezetben dúló háború után hallgatólagosan szövetségre léptek az ősellenségnek számító felek az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái jelentette veszély miatt.

Az évtizedek óta viszálykodó Izraelnek és a Hamasznak az az érdeke, hogy fenntartsák a tavaly augusztusi tűzszünet óta tartó, viszonylagosan békés állapotot, amelyre rövid távon a legnagyobb fenyegetést az Iszlám Állam gázai övezetbeli dzsihadistái jelentik.

Palesztin tisztségviselők becslései szerint több mint 2200 palesztin vesztette életét a gázai konfliktusban, a Hamasz súlyos veszteségeket szenvedett el. A Gázai övezet gazdasága romokban hever, és az újjáépítési munkálatok nagyon lassan haladnak. Így a palesztin–izraeli összetűzések kiújulása katasztrofális következményekkel járna az övezet 1,8 millió lakója számára.

A tavaly nyári konfliktus 73 izraeli halálos áldozatot szedett, és több millió izraeli életét keserítették meg a palesztin területekről kilőtt rakéták. A Gázai övezetben nyolc évvel ezelőtt hatalomra került Hamasz eddig három palesztin–izraeli háborút vészelt át, és az AP úgy véli, a csoport felszámolásáért Izraelnek túl nagy árat kellene fizetnie, így Jeruzsálem jelenleg megelégszik azzal, hogy „féken tartja” a radikális palesztin szervezetet.

A Hamasz tisztségviselői arról számoltak be, katari közvetítők segítségével ismét elindultak az erőfeszítések egy hosszú távú tűzszüneti megállapodás kidolgozására. A megállapodás arról szólna, hogy Izrael lazít a Gázai övezetet sújtó blokádon, míg cserébe a Hamasz ígéretet tesz fegyveres erejének csökkentésére. A palesztin szervezet illetékesei jelenleg azon az állásponton vannak, hogy a tűzszünet fenntartása nemzeti érdekük. „Senkinek sem szabad értelmetlen módon megszegni ezt a nemzeti egyetértést” – vélte Szaleh Bardavil, a Hamasz egyik tisztségviselője.

A csoport a háborút követően egészében véve tiszteletben tartotta a tűzszünetet, de a Gázai övezetben egyre aktívabbá váló, szélsőséges dzsihadisták egy maréknyi csoportja azon van, hogy véget vessen a békének. Az a céljuk, hogy a Gázai övezetet hozzácsatolják az Iszlám Állam Szíriában és Irakban elfoglalt területeihez, amelyeken a terrorszervezet kalifátust „kiáltott ki”.

A térségbeli dzsihadisták úgy vélik, a Hamasz túlságosan engedékeny Izraellel szemben és megbukott az Iszlám Állam megteremtésére tett kísérlete. Mivel azonban a szélsőségesek ahhoz túl gyengék, hogy közvetlenül támadjanak a palesztin szervezetre, inkább a viszonylagos nyugalom, és ezzel a Hamasz helyzetének aláásására törekszenek. Ezek a szélsőségesek a fegyveresek által fokozottan őrzött palesztin–izraeli határon az utóbbi időben több rakétát is kilőttek Izrael irányába.

Mhaimar Abuszada, a gázai al-Azhar Egyetem politikatudományi professzora azt mondta, a rakétatámadások célja a Hamasz kényelmetlen helyzetbe hozása és az, hogy katonai műveletet provokáljanak ki Izraelből. Korábban Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azt mondta, Jeruzsálem a Gázai övezetből érkező minden fenyegetésért a Hamaszt teszi felelőssé és válaszul Izrael „teljes harci állományát” is bevetheti. Mindeddig azonban a rakétakilövésekre adott izraeli válaszok üres kiképzőterepek támadására korlátozódtak és egyik oldalon sem jártak áldozatokkal.

Az AP munkatársa szerint tehát a legutóbbi fejlemény az ősellenségeket kimondatlanul tömörítette szövetségbe. Ennek legjobb példáját a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz városában találjuk, ahol a Hamasz híveinek irányításával munkások csapata nemrég a gázai–izraeli határt szegélyező kerítés mentén egy olyan út megtisztítását kezdte meg, amelyet korábban rakétaindító osztagok használtak és jelenleg a Hamasz őrjáratai óvják.

A munkálatok az izraeli határtól mindössze 150 méterre zajlanak egy olyan területen, amelyre korábban Izrael már nem engedte meg a belépést. Sőt, néhány hete szokatlan jelenet játszódott le a térségben: négy izraeli katonai buldózer lépett ezen ütközőzóna területére, hogy a kerítés mentén eltávolítsák a bozótot. Közelükben a Hamasz álarcos harcosai jelentek meg, de nem kerültek velük összetűzésbe. Egy évvel ezelőtt hasonló jelenet elképzelhetetlen lett volna.

Ibrahim al-Madún, a Hamasszal kapcsolatokat ápoló egyik gázai elemző megerősítette, hogy mindkét oldalon él a hallgatólagos megnemtámadási egyezség. „Az út azt az üzenetet közvetíti, hogy Gázában rugalmas a politikai gondolkodás és a Hamasz a térségbeli vagy nemzetközi változások fényében értelmes lépések megtételére képes.” Az izraeli hadsereg nem kommentálta a fejleményeket. Név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztségviselők azonban az AP-nek megjegyezték, tisztában vannak a Hamasz által a nyugalom megőrzésére tett erőfeszítésekkel. Ben-David, az izraeli Tízes csatorna katonai tudósítója mindenesetre óvatosan úgy fogalmazott, a Hamasz az őrjáratokkal azt üzeni, hogy megakadályozzák az Izraellel való szakítást.