Az amerikai igazságügyi minisztérium két szövetségi kormányzati főellenőr kérésére fontolóra vette, hogy büntetőjogi vizsgálatot indítson annak kiderítésére, vajon történt-e titkos információkkal való visszaélés Hillary Clinton elektronikus magánlevelezésével kapcsolatban abban az időszakban, amikor külügyminiszter volt.

Az igazságügyi tárca megerősítette, hogy kapott értesítést az ügyben, ám további részletekkel nem szolgált. A minisztérium a lap szerint még nem döntötte el, hogy indít-e nyomozást.

A The New York Times a lap online kiadásában csütörtök éjjel megjelent eredeti híradásában még az állt, hogy főellenőri bejelentés magára Clintonra vonatkozott, de péntekre - minden magyarázat nélkül - a szöveg olyan értelemben módosult, hogy a gyanú magára Clintonra, a legnagyobb támogatottsággal bíró demokrata elnökjelölt-aspiránsra nem vonatkozik. Az igazságügyi minisztérium nyilatkozatban cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint nyomozás indult az exminiszter ellen.

A hírszerző szervek és a külügyminisztérium főellenőre pénteken emlékeztetőben adott hangot aggodalmának a külügyminisztersége idején a Hillary Clinton e-mailjeiben található titkos információ kezelésével, valamint azzal kapcsolatban, hogy alkalmas volt-e a Clinton esetében használt titkosított komputerhálózat a miniszteri elektronikus levelek tárolására és továbbítására.

A memorandum Hillary Clintont közvetlenül nem vádolta meg a kényes anyagok nem megfelelő kezelésével. A The Wall Street Journal online kiadásának pénteki beszámolója szerint Charles McCullough, a hírszerző szervek főellenőre arról tájékoztatta a kongresszust, hogytöbb, Clinton magánszerveréről elküldött levélben titkosított információ volt.Mivel ezeket nem jelölték meg ekképpen, nem világos, vajon Clinton tudatában volt-e annak, hogy potenciálisan titkos (a hírszerzéstől származó) információt fed fel. 

McCullogh szerint a hivatala által megvizsgált 40 Clinton-e-mail közül négy tartalmazott titkos információt. A főellenőr közölte: a külügyminisztérium illetékes tisztségviselői úgy tájékoztatták, hogya volt miniszter által a minisztériumnak beszolgáltatott mintegy 30 ezer elektronikus levél közül potenciálisan több száz titkosított.

Nick Merril, Clinton szóvivője nyilatkozatot adott ki, amely szerint a volt miniszter "a vonatkozó gyakorlatot alkalmazta a titkos anyagok kezelésekor", és hamisnak nevezte a The New York Times eredeti állítását, miszerint a volt miniszter ellen nyomozás folyna.

Clinton szerint sok a „pontatlanság”

Maga Hillary Clinton pénteken úgy nyilatkozott, hogy a titkosított információkat tartalmazó e-mailekkel kapcsolatban "sok pontatlanság" hangzott el, és hogy ezekkel kapcsolatban kész válaszolni az illetékes kongresszusi vizsgálóbizottság kérdéseire.

Az elnökjelölt-aspiráns korábban tagadta, hogy titkosított információkat továbbított volna a magán e-mail-címéről,és több ízben is hangoztatta, hogy nem sértett törvényt vagy előírást, amikor a kormányzati elektronikus levelezési rendszer helyett a New York-i otthonában lévő szerverről levelezett.

Márciusban robbant ki a botrány

Clinton hivatali utódja, John Kerry külügyminiszter pénteken az NBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: nem tud a nyomozás elindítására vonatkozó kérelemről, és leszögezte, hogy a főfelügyelők függetlenül végzik a munkájukat. A tárcavezető szerint a minisztérium minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozza Clinton levelezésének nem titkosított részét.

Arra, hogy minisztersége alatt Hillary Clinton nem hivatali, hanem magánlevelezési rendszert használt, márciusban derült fény, ami éles bírálatokat váltott ki politikai ellenfelei részéről. A volt first lady közölte, hogy a diplomáciai munkára vonatkozó összes, mintegy 55 ezer nyomtatott oldalnyi elektronikus levelezését a külügyminisztérium rendelkezésére bocsátotta. Munkatársai utóbb elismerték, hogy a dokumentumokban akadnak hiányosságok.

Az amerikai külügyminisztérium május óta részletekben tárja a nyilvánosság elé Clinton levelezését.Az eljárás várhatóan januárig tart majd.Miközben a volt first lady egyértelmű favoritja a hivatalos demokrata elnökjelöltségért folytatott küzdelemnek, több közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy az amerikaiak többsége nem tartja őt szavahihetőnek. Ezt a róla kialakult képet egy szövetségi nyomozás várhatóan tovább ronthatja.