A második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika közvetlenebb célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása, amellyel kimondtuk azt is, hogy a két világháború közötti revíziós nemzetpolitikával szemben, a realitásoknak megfelelően, alkalmazkodni kívánunk a fennálló geopolitikai rendhez, tiszteletben akarjuk tartani a határokat – jelentette ki Kövér László a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján kedden Gyöngyösön.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti. Az elmúlt 25 évben regnáló kormányok felerészben fontosnak tekintette ezt, másik fele azonban minimum negligálta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott - mondta a politikus. 

Gyurcsány volt a mélypont

Véleménye szerint a mélypontot Gyurcsány Ferenc jelentette, aki a "nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg", ami pedig azóta is továbbél a baloldalon.

"Ma már, tíz év távlatából azt látjuk: mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere" - fogalmazott Kövér László.  E karakter alapján szerinte a nemzetállamok, s bennük a nemzetek a haladás útján robogó gőzmozdony elől,  amelyen 1917 után vörös csillag, most pedig kék meg szivárványszínű embléma szerepel,  eltávolítandók.  

A házelnök megítélése alapján, két nagy erőcsoport küzd egymással. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika áll, a másik oldalon pedig azok állnak, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie.

A legnagyobb kihívás a demográfiai lejtmenet

„Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet” - jelentette ki Kövér László. Úgy fogalmazott, nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-i népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni - tette hozzá. Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikáját a gyakorlatba való átültetése. Az egységesülő magyar nemzet előtt ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti - fűzte hozzá.

Szavai szerint mindez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon meg legalább egy-két cikluson keresztül. Ha a magyar társadalom elitje nem tud egységes lenni az alapvető kérdésekben, nincs esélyünk a megmaradásra – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy a biológiai megmaradás nem elsősorban anyagi kérdés, nem azon múlik, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok, hiszen a leggazdagabb, legfejlettebb nyugati országokban is fogy a népesség. Fontos az is, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A demográfiai kérdések azonban fejben dőlnek el, ahhoz pedig, hogy mi van az emberek fejében, a pedagógusoknak van a legtöbb közük - húzta alá Kövér László.