Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes doktori 1991-ben megvédett, teológiai doktori dolgozatának mintegy negyven százaléka máshonnan átvett forrásokból építkezik – írja a hvg.hu. A lap értesülései szerint Semjén Az öt világvallás című könyvből is több részletet felhasznált a dolgozatához. Bár a KDNP elnöke az életrajzaiban sehol sem említi németnyelv-tudását, több német nyelvű műre is forrásként hivatkozik.

Semjén 1984 és 1990 között a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója volt; itt fejezte be A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége című babérkoszorús (laurea) dolgozatát, amelyre summa cum laude minősítést kapott. A hvg.hu szerint Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmut von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából, a német Stefan Üblacknernek A New Age álma című háromrészes, a Stadt Gottes című katolikus magazinban 1989-ben megjelent cikksorozatából, valamint a brit Lewis Spence Az okkultizmus enciklopédiája című könyvéből.

Csak tiszta forrásból

A hvg.hu szerint Semjén doktori dolgozatában a források többnyire idézőjelek nélkül, szó szerinti fordításban szerepelnek. Az öt világvallás című könyvből átvett részletek a dolgozatnak valamivel több mint egyhatodát teszik ki.

Semjén mindhárom művet szerepeltette a disszertáció végén, „A dolgozatban közvetlenül felhasznált irodalom” címszó alatt felsorolt munkák között. A lábjegyzetben arra is kitért, hogy dolgozatában merített ezekből a szövegekből. Üblackner cikkével kapcsolatban például a 12. oldalon megemlítette, hogy „több helyütt is támaszkodom e tanulmány gondolatmenetére”. A kereszténydemokrata politikus doktori dolgozatában a hvg.hu szerint  az eredeti szövegek felhasználása jóval túlmegy azon, amit ő „gondolatmenetre támaszkodásként” írt le, ugyanis idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó.

Nevetséges és szánalmas politikai provokáció?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője vasárnap este nevetséges és szánalmas politikai provokációnak nevezte a hvg.hu írását. Havasi Bertalan leszögezte, hogy a plágiumgyanú terjesztése nagyon súlyos vád, amiért az ezt terjesztő sajtóorgánumoknak jogi felelősséget kell vállalniuk. „Bár a hvg.hu támadása nyilvánvalóan politikai indíttatású, azért reméljük, hogy ennek hatására talán még többen fogják haszonnal forgatni a művet" – írta közleményében Havasi.

A sajtóiroda vezetője kifejtette, hogy a dolgozat elfogadása és átminősítése egyaránt megfelelt a törvényi szabályozásnak, és a hvg.hu cikke is elismeri, hogy a Semjén Zsolt dolgozatában hivatkozott műveket pontosan megjelölték. Havasi rámutatott, hogy a mű összeállítása és a hivatkozások dr. Lenhardt Vilmos teológiaprofesszor szándéka szerint és iránymutatásával készültek, és több éves munka van benne; maga a téma egészen újszerű volt, amivel Magyarországon senki sem foglalkozott, ezért nem lehetett hazai irodalma sem.

A plágiumgyanúk éve

Nem Semjén Zsolt az első politikus, akit plagizálással vádoltak. Idén tavasszal Schmitt Pál, a volt magyar köztársasági elnök azért adta be a lemondását, mert az 1992-es disszertációjáról kiderült, hogy nagy mértékben támaszkodott egy korábban írt, bolgár nyelvű disszertációra. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök diplomamunkájának eredetiségét ugyancsak megkérdőjelezték, mivel ugyanazon a címen írta a szőlészetről és borászatról írt 1984-es szakdolgozatát, mint akkori sógora. A plágiumvádat nem lehetett bizonyítani, ugyanis a szakdolgozat eredeti példánya nem került elő.

A román oktatási miniszter, Ioan Mang tudományos dolgozatáról idén szeptemberben derült ki, hogy a 307 oldalas dokumentumból 85 szó szerinti másolat, a német oktatási miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban pedig a düsseldorfi egyetem indított belső vizsgálatot, ugyancsak forrásmegjelölés nélkül átvett szövegrészek miatt.