Két robbanás történt szombat délelőtt a török főváros, Ankara egyik közlekedési csomópontjában, a robbanásokban sokan megsebesültek és halottak is vannak - jelentette a helyi Dogan hírügynökség. FRISSÍTÉS: Hivatalos adatok szerint a merényletnek 86 halálos áldozata van.

A CNN Türk hírtelevízió közlése szerint a robbanások egy olyan "béketüntetés" gyülekezőhelyén történtek, amelynek résztvevői az ország délkeleti részén a török állam és kurd fegyveresek között zajló konfliktus ellen terveztek tiltakozni. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a detonációk az ankarai pályaudvarhoz vezető felüljárón történtek.

Frissítés: az Adevărul tájékoztatása szerint legkevesebb 35 ember meghalt és száz ember megsebesült. 

Az állami Anadolu hírügynökség által idézett egyes beszámolók szerint terrorcselekmény történt, amelyet egy öngyilkos merénylő követhetett el. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök rendkívüli tanácskozásra összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit. 

A belügyminisztérium elítélte "a demokrácia és a béke ellen irányuló támadást". A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.

Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy "gyilkos rendőrök", miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők.

Törökországban a július 20-i suruci merényletet követően lángoltak fel ismét a biztonsági erők és a lázadó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, véget vetve a kormány és a kurd kisebbség 2012 végén kezdődött béketárgyalásainak, amelyek az ország délkeleti részén 1984 óta tartó, mostanáig 40 ezer ember halálát okozó konfliktus lezárását célozták. A szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett, 32 halálos áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet számlájára írták a török hatóságok.

A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. Emellett több száz embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával.

A török államfő elítélte a merényletet

A köztársasági elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közleményében Erdogan szolidaritásra és elszántságra szólította fel honfitársait, és azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban felkutatják és bíróság elé állítják az elkövetőket.

Mehmet Müezzinoglu egészségügyi miniszter a helyszínen tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy 86 ember vesztette életét, 186-an pedig megsebesültek. A helyszínen 62 ember, kórházba szállítás után pedig további 24 ember halt meg. A sebesültek közül 28-at intenzív osztályon kezelnek.

"Bármiben gyökerezzen, bármi legyen az oka, célja vagy neve, elítélünk minden terrorcselekedetet és minden terrorista szervezetet, egyesülnünk kell, hogy szembeszálljunk vele" - hangoztatta a török államfő, aki "felelős viselkedésre" és a terrorizmus elleni állásfoglalásra kért minden török állampolgárt.

Erdogan megszakította isztambuli látogatását és visszaindult a fővárosba a merénylet hírére. Hasonlóképpen tettek az ellenzéki pártok vidéken kampányoló vezetői, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig lemondta a következő három napra tervezett programjait.

Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) vezetője rettenetes mészárlásnak és barbár támadásnak nevezte a merényletet, és párhuzamot vont közötte és a HDP júniusi diyarbakiri választási gyűlésén, illetve a Suruc városban júliusban elkövetett terrortámadás között. A HDP úgy hiszi, alapvetően ellene irányult az ankarai merénylet, mert a pokolgépek az ő menetoszlopuknál robbantak fel.