Az oktatás fejlesztése segíthet az asszimiláció megállításában, lassításában a határon túli magyar közösségek esetében, de ezt gyakran nehezíti a szomszédos országok politikája - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Kövér László kifejtette: az a probléma, hogy az utódállamok egy része tudatos, állami szintű politikát folytat „rendszereket és párthatárokat átívelő módon” a magyarság asszimilálására, ami elsősorban „az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül működik”. Romániában egyelőre nem érdemes számítani arra, hogy az ottani kormány partner lesz abban, hogy segítsenek az ottani magyaroknak a magyarként való megmaradásukban - vélekedett. Kiemelte: leginkább az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimilációt előmozdítani, de ennek a lassítását elérni is.

Jó példaként említette Szlovénia kisebbségvédelmi rendszerét, ott az olasz és a magyar kisebbségnek teljes jogú parlamenti képviselete van, a nyelvi jogaikat a legmagasabb európai sztenderdek alapján ismerik el. De olyan csekélyre fogyott már a magyar közösség Szlovéniában, hogy nagyon nehéz az oktatás színvonalát fenntartani - mondta. Közölte: nem elég magyarul tanítani a gyerekeket, olyan szinten kell mindezt tenni, hogy versenyképes tudáshoz jussanak abban az országban, ahol élnek.

Kövér László elmondta: az elmúlt húsz évben a Magyarország jelenlegi területén élő népesség jelentős mértékben fogyott, és ez a fogyás sokkal nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más területeiről nem vándorolnak ide magyarok, akik aztán itt alapítottak egzisztenciát. Ezzel „tulajdonképpen a mi népességfogyásunkat mérsékelték” - tette hozzá.

Közölte: az adatok szerint az elmúlt húsz évben a szórványban élő magyarság nagyobb ütemben fogyott, mint a tömbben élők közössége. A házelnök hangsúlyozta: ha nem tudjuk megállítani vagy legalább lassítani ezeket a folyamatokat, akkor belátható időn belül ezeken a területeken „a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni, a magyar szó mindenképpen el fog tűnni, a magyar közösség mindenképpen fölszámolódik, és ezt amennyire lehet, nekünk meg kell akadályozni”.

Úgy vélte, a legtöbbet azzal segíthetnek, ha minél többet járnak ezekben a közösségekben és minél több emberi kapcsolatot teremtenek, vagyis fenntartják az élő kapcsolatokat a magyar közösségekkel. Ez a segítség nemcsak anyagi természetű lehet, hanem erkölcsi is, hiszen ha ezekkel a közösségekkel el tudják hitetni, hogy róluk igenis gondolkodnak Magyarországon és próbálnak róluk gondoskodni is, akkor ez önmagában is az ő erejüket is megsokszorozza - magyarázta.

Kövér László arról is beszélt, hogy „ami jó Magyarországnak, az egészen biztosan jó a magyaroknak Magyarország határain kívül is”, és ez fordítva is igaz. „Csak egészben szabad gondolkodni”, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni a tömbben élő magyarság megerősítésére, mint a szórványban élőkkel kapcsolatban - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy vannak közös pontok a szórványpolitikában az egyes országokat illetően, bár gazdasági-szociális értelemben egy Szlovákiában élő magyar életminősége nyilvánvalóan nem vethető össze egy Ukrajnában élőével. Ugyanakkor a megmaradás szempontjából vannak közös elemek, és lehet olyan politikát kialakítani, amely bizonyos támogatásokat igyekszik minden helyre eljuttatni, ilyen például a szórványkollégiumok vagy az iskolabusz-programok támogatása - közölte. Hozzáfűzte: azonban nem lehet elkövetni azt a hibát, hogy mindent uniformizálni akarnak.