Irán az Oroszországgal kötött szövetségi megállapodása alapján megkezdte a légvédelmi katonai szakértők kiképzését, így fél éven belül üzemképes lehet az oroszok által szállított Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer.

A két állam saját technológiájú, de hasonló funkciójú rendszert hoz létre, mint a NATO-tagállamok a Baltikumban vagy Törökországban. Mehdi Szanai oroszországi iráni nagykövet úgy fogalmazott, hogy "a megvalósítás szakaszába léptek" a szállítási eljárások. Az iráni védelmi miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország az iráni naptári év végéig, vagyis 2016. március 20-ig leszállítja Iránnak az Sz-300-as föld-levegő rakétarendszereket.

Párhuzamosan a Kreml hétfői tájékoztatása szerint Irán és a nagyhatalmak közötti megállapodásra vonatkozó ENSZ-határozattal összhangban az orosz fél szállíthat a jövőben az iráni fordói atomlétesítmény korszerűsítéséhez, valamint az araki atomreaktorhoz szükséges anyagokat és berendezéseket. Moszkva hozzájárul 300 kilogrammnál több dúsított urán Iránból történő kiviteléhez, amiért cserébe az orosz fél természetes állapotú uránt szállít.

Az Irán és a hatok – vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország – által júliusban megkötött megállapodás után a BT 2231. határozatában 2016-tól feloldja az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, feltéve, hogy Teherán betartja a megállapodást.

"Szabad az út a szankciók feloldása előtt" – jelentette ki csütörtökön Ali Akbár Szálehi, az iráni atomprogram vezetője. A hatok és Irán megállapodtak az araki atomreaktor átalakításában és korszerűsítésében is – tette hozzá. A nehézvizes araki reaktor a megállapodás egyik sarkalatos pontja – úgy kell átalakítani, hogy ne legyen alkalmas atomtöltet előállításához szükséges mennyiségű plutónium gyártására. A tárgyalások másik kulcskérdése a föld alatti fordói, lebombázhatatlan atomlétesítmény, amely a megállapodás értelmében nem állíthat elő dúsított uránt, és le kell állítani a benne működő centrifugák kétharmadát.