Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a november 13-ai, 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné, és ennek érdekében hamarosan fel is szólal – mondta szerdán Claude Bartolone, a Nemzetgyűlés szocialista elnöke, akit a szenátus jobboldali elnökével, Gérard Larcher-val együtt fogadott a köztársasági elnök.

Francois Hollande „nagy valószínűséggel nagyon hamar” azt fogja kérni a parlamenttől a szenátus elnöke szerint, hogy szavazzon a február 26-áig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbításáról, ami további három hónapos időtartamra, május 26-áig szólna. Erre elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép. A francia elnöki hivatal szerda este megerősítette, hogy az ügyben a következő napokban várható döntés. Egy, a hét elején megjelent felmérés szerint a franciák 77 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását.

A jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot tizenkét napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Az államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot tizenkét napra, amelyet a parlament három hónapra meghosszabbított. A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el. Jóllehet a rendkívüli állapot meghosszabbítását valamennyi parlamenti párt támogatja, a kérdés heves vitát váltott ki a közéletben. Szerdán az Emberi Jogok Ligája nevű civil szervezet bejelentette, azt kéri az alkotmánytanácstól, hogy vessen véget a rendkívüli állapotnak, amely „nem indokolt, és súlyosan sért egyes közéleti jogokat”. A testület január 26-án vizsgálja meg a beadványt. Az ENSZ szakértői kedden azt javasolták Franciaországnak, hogy február 26-a után ne hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, mert az „az alapjogok túlzó és aránytalan korlátozásait” vonja maga után.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a La Croix című katolikus lapban szerdán megjelent interjújában elmondta, hogy az elmúlt két hónapban több mint háromezer házkutatás során ötszáz fegyvert, köztük ötven katonai fegyvert foglalt le a rendőrség, négyszáz embert előállítottak, közülük ötvenkettő került előzetes letartóztatásba.