Augustus császárhoz hasonlítja Orbán Viktort a New York Times


-A A+

A New York Times a budapesti építkezésekről szóló cikkében arról ír, hogy a magyar miniszterelnök két nagy ingatlanprojekttel – a Nemzeti Galéria eltávolításával a Várnegyedben található épületből és a saját apparátusának odaköltöztetésével, valamint a Liget projekttel – visszaállítaná a nemzeti épületek második világháború előtti dicsőségét.

A lap Orbán Viktort a nagy építő Augustus császárhoz hasonlítja, aki számára csak másodlagosak a gazdasági szempontok és a turizmus fellendítése.  Az épületek visszaállításával párhuzamosan pedig minél több kommunizmussal kapcsolatos emlékművet is eltávolítana.

A lap megkereste Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, aki a Liget projektet a legnagyobb európai építkezésnek nevezte, s reméli, hogy minél több turistát idevonz majd. Hasonlóan nyilatkozott Szemerey Samu, a KÉK Kortárs Építészeti Központ építésze és alapítója is, aki szerint a komplex ingatlanköltöztetési ügylet az elmúlt száz év legnagyobb, ilyen jellegű projektje lehet. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere szerint csak politikai nézőpontból lehet megérteni az építkezést. A politikus szerint Orbán Viktor a főváros képét az 1944 előtti állapotokra szeretné visszaállítani.

Megemlítik az "illiberális demokráciát" is

A New York Times egy másik cikkében az európai illiberális demokráciákról ír. 25 évvel ezelőtt, 1991 februárjában találkoztak Visegrádon Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia vezetői azzal a céllal, hogy felgyorsítsák európai integrációjukat a NATO-n és az EU-előd Európai Gazdasági Közösségen keresztül – írja a lap publicistája, Sylvie Kauffmann.

Az azóta Csehország és Szlovákia szétválása miatt négyfőssé bővült szövetség újjáéledőben van, s már az unióval szemben foglalnak állást, elutasítva a nyugati tagországok menekültügyben meglévő ingatag egyetértését, ami akár nyugat-kelet megosztottságot is eredményezhet az unión belül. A szerző szerint miközben a visegrádi országok örömmel fogadták az uniós segélyeket, a „régi Európa” nem ragaszkodott eléggé a demokratikus alapértékek betartásához, ez pedig, kombinálva a gyengébb gazdasági teljesítménnyel, a kelet-európai demokráciák, így az azt legkönnyebben adaptáló Magyarország visszafejlődéséhez vezet.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X