Több uniós tagállam ellenállásán is megbukhat a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó, vitatott megállapodás az Európai Unió és Törökország között, amelyről a felek pénteki csúcstalálkozóján várható döntés - írta friss elemzésében szerdán a Politico című brüsszeli hírportál.

Az amerikai politikai lap európai kiadása emlékeztet, hogy többen már a legelején komoly aggályokat fogalmaztak meg az Európai Unió és Törökország előző heti csúcsértekezletén elfogadott elvi megállapodással kapcsolatban, és azóta csak fokozódott a tiltakozás.

A készülő egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

A Politico.eu listát állított össze arról a hat uniós tagállamról, amelyek „kisiklathatják” a megállapodást:

Ausztria

A bécsi kormány ugyan szkeptikus az egyezménnyel kapcsolatban, de nem ellenzi túl hevesen. A legfőbb problémát a vízumliberalizáció kérdése jelenti, ennek nyomán ugyanis jelentősen megemelkedhetne az országban élő törökök száma. Vannak olyan félelmek, amelyek szerint az egyre feszültebb törökországi helyzet miatt sokan döntenék úgy, hogy Ausztriába költöznek, ezt pedig a cikk szerint nehéz lenne elfogadtatni a migrációs áradat feltartóztatását egyre inkább pártoló lakossággal.

Bulgária

Bár Bulgária kerítést emelt a Törökországgal közös határa mentén, Szófiában sokan attól tartanak, hogy ha sikerül megállapodásra jutni Ankarával az égei-tengeri migrációs útvonal lezárásáról, akkor az embercsempészek a bolgár partokat fogják célba venni a Fekete-tengeren keresztül.

A jelenlegi javaslatcsomag kizárólag a görög szigetekre érkező menekültek visszaküldéséről szól, a bolgár kormány ezért vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a megállapodástervezet nem lesz alkalmas az esetleges fekete-tengeri menekültáradat megelőzésére.

Ciprus

Szakértők szerint a legnagyobb akadályt Ciprus gördítheti a megegyezés elé, amelynek északi része 1974 óta török megszállás alatt áll. A nicosiai kormány ahhoz a feltételhez köti az uniós csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.

Ciprus azt reméli, hogy az ENSZ égisze alatt folytatott béketárgyalások nyomán hamarosan sikerülni fog a sziget újraegyesítése. Ebben a helyzetben pedig nem sok érdeke fűződik Nicosiának ahhoz, hogy hozzájáruljon a török csatlakozási folyamat folytatásához és ezzel feladja az ütőkártyáját a Törökországgal való konfliktusban.

„Nem oldjuk fel a vétónkat a tárgyalási fejezeteket illetően (...) Amikor majd megoldjuk az újraegyesítés problémáját, akkor mindent feloldunk" - mondta Joannisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszter.

Franciaország

Az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő szervezet „szégyenteljes alkunak” nevezte a készülő egyezményt az Elysée-palotának küldött levelében. Francois Hollande francia államfő pedig szombaton kijelentette, komoly problémái vannak az emberi jogok törökországi helyzetével.

„Nem lehet semmilyen engedményt tenni az emberi jogokat vagy a vízumliberalizáció kritériumait illetően” - szögezte le Hollande.

Emellett az is komoly problémát jelent, hogy úgy tűnik, a jobboldali Nemzeti Front szorításában lévő, elnökválasztásra készülő Francois Hollande nem hajlandó a korábban felajánlott harmincezernél több menekültet befogadni az országba.

Magyarország

A hírportál szerint a menedékkérők Európai Unión belüli elosztására vonatkozó terveknek Orbán Viktor a leghangosabb ellenzője. A magyar kormányfő elhibázottnak tartja a menekültek Törökországból történő közvetlen áthelyezését, szerinte ez csak „olaj a tűzre”.

Orbán Viktor keddi beszédében kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni - idézte fel a Politico.

Spanyolország

Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök kormánya a jelek szerint kezdetben támogatta a tervezett megállapodást, a hétvégén azonban változtatott álláspontján, miután Pedro Sánchez szocialista vezető tisztességtelennek nevezte a javaslatot, amely szerinte „nem összeegyeztethető az európai értékekkel”.

Hétfőn José Manuel García-Margallo külügyminiszter leszögezte, Spanyolország csak akkor fogadja el a megállapodást, ha az megfelel a nemzetközi jognak. Az Európa területét elérők mindegyikének joga van ahhoz, hogy ügyét egyénileg bírálják el, és indokolt esetben nemzetközi védelemben részesüljön - mondta a tárcavezető.