Bevándorlási pontrendszert vezethetnének be brexit esetén
Boris Johnson volt londoni polgármester szerint az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kell meghonosítani az EU-tagállamokból érkező munkavállalók esetében is, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az Európai Unióból.
A tervezetet Johnson és Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő kedd este. Johnson és Gove a kilépésért kampányoló tábor két frontembere, jóllehet mindketten a kormányzó brit Konzervatív Párt tagjai. A konzervatív párti brit kormány hivatalos álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, vagyis a volt londoni polgármester és az igazságügyi tárca vezetője a saját pártja vezette kormány ellenében kampányol a kilépés mellett. Johnsont a brit sajtó David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tartja számon.
A két konzervatív politikus által előterjesztett terv szerint Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismereténekmegkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Cameron az EU-val folytatott reformtárgyalásokon jelentős szigorításokat tudott elfogadtatni Brüsszellel - ezek közé tartozik például, hogy a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok csak több évnyi folyamatos munkaviszony után férnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez -, ám az EU arról tárgyalni sem volt hajlandó, hogy Nagy-Britannia korlátozhassa az uniós társállamokból érkezők bevándorlását és munkavállalását.
Londoni elemzői vélemények szerint az EU-munkavállalók bevándorlásának korlátozását alaposan megszenvedné a brit gazdaság. Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához.
Az Oxford Economics modellszámításai szerint ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az 2030-ra önmagában - a kilépés egyéb negatív gazdasági hatásai nélkül számolva - 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.
- 34131 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34133 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34133 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34134 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34136 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34136 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni