Mielőbb szeretné megkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat az Egyesült Királysággal az Európai Unió 27 másik tagállama - közölte Angela Merkel német kancellár a 27 ország vezetőinek szerdai brüsszeli tanácskozását követően.

A német kormányfő tudatta: az uniós intézmények mindegyike azon dolgozik, hogy az Európai Unió minél erősebb globális szereplő legyen, ezért hatékony munkával a növekedés irányába kell elmozdulni, hogy pótolni lehessen azt, amit el fogunk veszíteni. A német kancellár azt is elmondta: a tanácskozáson senki nem akarta napirendre tűzni az uniós alapszerződés módosítását.

Az Egyesült Királyság kilépése egyszerre jelentheti azt is, hogy Európa gazdagabb vagy szegényebb lesz, de a lényeg az, hogy több értelme legyen. A cél a jó megoldások közös elérése. Célorientált cselekvésre van szükség pozitív célokkal, előremutató napirenddel - szögezte le.

Brüsszelben lobbizott a skót miniszterelnök, nem akarnak kilépni az EU-ból. Nicola Sturgeon kijelentette: Skócia szándéka az, hogy az Európai Unió tagja maradjon. Brüsszelbe indulása előtt Sturgeon elmondta, annak érdekében tesz látogatást uniós intézmények vezetőinél, hogy megtudakolja, hogyan lehetne Skóciát az Európai Unióban tartani a brit kilépés esetén.

A brit EU-tagságának feladását ellenző kormányfő Skócia álláspontját kívánta ismertetni az uniós központi intézmények vezetőivel tervezett megbeszélésén, hat nappal az után, hogy az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) lakosságának többsége népszavazáson lemondott az ország uniós tagságáról. A királysághoz tartozó Skóciában a szavazók 62 százaléka támogatta az Egyesült Királyság EU-ban maradását, míg 38 százalék voksolt a kilépésre.

David Cameron brit kormányfő arról biztosította a román államfőt, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó román állampolgárok a brexit után is zavartalanul vállalhatnak munkát a szigetországban.

Erről az EU-csúcson részt vevő Klaus Johannis számolt be a sajtónak Brüsszelben. Az államfő elmondta, tárgyalt a brit miniszterelnökkel, aki kormánya nevében elnézést kért a Nagy-Britanniában dolgozó román munkavállalókat ért atrocitásokért. Az EU-csúcs szerdán David Cameron részvétele nélkül folytatódik.

Az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a lehető legszorosabb viszonyt kell kialakítania, miután az előző heti népszavazáson a brit szavazók többsége a közösségből való kilépést választotta - jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők keddi brüsszeli tanácskozását követően.

Sajtótájékoztatóján a brit kormányfő hangsúlyozta, rendkívül "konstruktív, nyugodt és megértő" légkörben zajlott az uniós csúcsvezetők kedd esti egyeztetése. Cameron úgy fogalmazott, sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását.

"Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt" - fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. Hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az Európai Unióval.

Nem lehet átlépni a brit referendum eredményét és elkerülni Nagy-Britannia uniós kilépését - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján az első ülésnapot követő sajtótájékoztatóján. A kancellár hangsúlyozta, hogy nem lát lehetőséget a visszafordulásra, ezért az európai unió állam- és kormányfőit tömörítő tanácsnak forgatókönyvet kell készítenie az elszakadási tárgyalásokra.

Kijelentette: nincs ok arra, hogy leálljanak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai az Egyesült Államokkal. A keddi ülésnap tárgyalásai során minden tagállami vezető - beleértve Nagy-Britanniát is - a tárgyalások folytatása mellett érvelt - mondta.

François Hollande francia államfő szerda hajnali tájékoztatásában kijelentette: "ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac sem". Kilépésével Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz, ahhoz Norvégiához hasonlóan el kell fogadnia a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást - fejtette ki.

Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja - mondta Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve. Arra figyelmeztetett: az unióból történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során nem engedhető meg, hogy London "kimazsolázza" a számára fontos pontokat.

Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban. Az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára - hangsúlyozta a kancellár. (MTI)

Az EU-csúsra érkező magyar miniszterelnök kifejtette: számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt.

"Ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni" - vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy azokat az államokat pedig, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió nem elismeri és támogatja, hanem bírálja. Ez rossz politika - szögezte le a miniszterelnök. A célját világosan meghatározó, egységes migrációs politikára van szükség - mondta.

Magyarország célja az, hogy megállítsa a migrációt, amíg másoknak az, hogy beengedjék a migránsokat és utána szétosszák őket. "Ezért van szükség arra, hogy a magyar álláspont minél erősebben és érthetőbben jelenjen meg a tárgyalásokon. Erről szól majd a magyar népszavazás is" - tette hozzá a miniszterelnök. (MTI)