Távozik az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) éléről Nigel Farage.

Farage hétfői sajtóértekezletén közölte: politikai céljai teljesültek azzal, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre voksolt. "Ennél többet nem is érhetnék el, ezért úgy gondolom, most jött el a megfelelő alkalom arra, hogy leköszönjek" - tette hozzá.

Another quiet week in politics "@BBCPolitics: Nigel Farage: I said I want my country back...I want my life back’ https://t.co/VP305h8QSm”

— Charlotte Leeming (@lottyleeming) July 4, 2016

Farage a tavaly májusi brit parlamenti választások után is bejelentette távozását, de akkor néhány napon belül visszavonta ezt a döntését. Hétfőn közölte: most nem tesz ilyet, távozási szándéka végleges.

Farage a UKIP alapító tagja, és néhány rövidebb szünettől eltekintve 2006 óta állt párt élén.

Hétfői sajtóértekezletén kijelentette: nem kíván beleszólni abba, hogy ki kövesse őt a UKIP vezetői tisztségében, de ahhoz ragaszkodik, hogy a párt szilárdan továbbra is a brit EU-tagság megszüntetését célzó politikát kövesse. Farage szerint nem szabad megengedni, hogy a brit kormány a választók többségének akarata ellenében "visszatáncoljon" ebben a kérdésben.

A jelenlegi formájában két évtizede létező UKIP régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt években jelentős eredményeket ért el: 2014 májusában megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nem sokkal később pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

A tavalyi parlamenti választások óta azonban csak egy képviselője van az alsóházban, annak ellenére, hogy országosan a szavazatok csaknem 13 százalékát kapta. A brit választási rendszer ugyanis nem arányos, az egyes választókörzetekben az a képviselő győz, aki egyénileg a legtöbb voksot begyűjtötte, akkor is, ha ellenfelei együtt több szavazatot kaptak.  

Farage, aki 1999 óta maga is a UKIP európai parlamenti képviselője, a tavalyi brit parlamenti választások előtt meghirdetett programjában közölte, hogy a jelenlegi szint tíz százaléka alá kell leszorítani a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók számát. A UKIP azóta is érvényes programja szerint a bevándorlási kérelmeket annak az Ausztráliában is honos pontrendszernek az alkalmazásával kell elbírálni, amely számos kritériumot, egyebek mellett a bevándorlók képesítését és a nemzetgazdaság igényeit figyelembe véve határozza meg a bevándorlási jogosultságokat.

A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás kilépéspárti kampánycsoportja - amelynek egyik frontembere Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere volt - szóról szóra ugyanezt a programot hirdette meg.

Farage nem csatlakozott a kilépést pártoló hivatalos kampánycsoporthoz, a népszavazás után pedig egy televíziós nyilatkozatban gyakorlatilag cáfolta a Johnson vezette kampány érvrendszerének egyik fő elemét, amely szerint Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Farage szerint "elhibázott" volt ennek az érvnek a használata a kampányban.