Szobrot állítana Slobodan Milosevics néhai szerb és jugoszláv elnöknek az általa alapított Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a mai kisebbik kormánypárt, ezt azonban sem a nagyobbik kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS), sem az ellenzék nem támogatja.

Kisebb vihart kavart a szerb belpolitikában Ivica Dacics külügyminiszternek, az SPS elnökének minapi kijelentése, miszerint a Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnök ügyében hozott hágai ítélet új megvilágításba helyezi a kilencvenes évek során Bosznia-Hercegovinában történteket, és voltaképpen felmenti a háborús bűnök felelőssége alól Slobodan Milosevicet. Ivica Dacics szerint azzal, hogy az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék márciusban 40 év börtönre ítélte Radovan Karadzicsot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények - egyebek mellett a több mint nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás - miatt, a testület elismerte, hogy Szerbia nem bűnös az említett tettekért. Ezért Dacics és Milutin Mrkonjics, az SPS tiszteletbeli elnöke kérelmezni fogja, hogy állítsanak emlékművet az egykori elnöknek. 

Milosevics tetteinek felülvizsgálatát szorgalmazta Aleksandar Vulin szociális ügyi miniszter, a Szocialisták Mozgalma nevű párt vezetője is. 

A közvélemény nagy része azonban elítéli Milosevics tetteit, és diktátornak tartja a hágai fogságban, ítélethirdetés előtt, tíz éve elhunyt politikust. Az ellenzék szerint pedig a szocialisták kijelentései fel akarják menteni a Milosevics-rezsimet a nacionalista háborús politika vétkei alól, és úgy vélik, nem lenne szabad olyan embereknek szobrot állítani, akik a szerb történelem "legsötétebb" időszakát fémjelzik. Boris Tadics volt köztársasági elnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a kezdeményezés azt mutatja, hogy a hatalmon lévők szeretnék "visszavinni" az országot a Milosevics-rezsim megdöntése előtti időkbe. 

Aleksandar Vucics miniszterelnök ugyanakkor csak röviden nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: esze ágában sincs újra a kilencvenes években élni, nem foglalkozik sem Miloseviccsel, sem a múlttal, csak Szerbia jövőjével.

Meho Omerovics, a szerbiai parlament emberi és kisebbségjogi, valamint nemi egyenjogúságért felelős bizottságának vezetője ennél élesebben fogalmazott közleményében, amelyben azt írta: a hágai törvényszék ítéletének félreértelmezése sem szabadíthatja fel Milosevicset annak felelőssége alól, hogy miatta és a politikája miatt százezrek szenvedtek és haltak meg. Hozzátette: azok, akik azt ismételgetik, hogy Milosevics felett majd az idő és a történelem ítélkezik, csak megpróbálják elkendőzni az egykori elnök kegyetlen politikáját.

Egyes politikai elemzők szerint Slobodan Milosevics neve csupán politikai tőke kovácsolásának céljából jelent meg a közbeszédben, hiszen jövőre elnökválasztást tartanak Szerbiában. Cvijetin Milivojevics szerint egyrészt Ivica Dacics a kijelentésével szeretné elérni azokat a potenciális szavazókat is, akik a mai napig szimpatizálnak a 16 éve megbuktatott diktátorral, másrészt ha tisztára mossák Milosevics és a Szerbiai Szocialista Párt nevét, akkor az egykori és mostani párttagok múltja is tisztává válik. Ugyanakkor a téma a partvonalra szorult ellenzéknek is jól jön, mert hangos tiltakozással legalább "megmutathatja, hogy létezik" - fogalmazott az elemző a Blic című napilapban.