A német külügyminisztérium szóvivője szerdán elhatárolódott annak a nagy feltűnést keltett dokumentumnak a Törökországot bíráló, előző nap nyilvánosságra került részétől, amelyet a belügyminisztérium állított össze egy ellenzéki parlamenti párt kérdésére.

Sawsan Chebli Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a külügyi tárca nem ért egyet a Baloldal frakciójának írásbeli kérdésére készített elemzésnek kedden nyilvánosságra került részével, amelyben az áll, hogy az ankarai vezetés évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezetekkel, és 2011 óta fokozatosan „iszlamizálódott” bel-, és külpolitikája révén Törökország „iszlamista csoportok központi platformja” lett a térségben.

Hozzátette, hogy a dokumentum nyilvánosságra nem került részéről nem nyilatkozhat, mert bizalmas minősítésű anyagról van szó.

A külügyminisztérium nem érzi magáénak a belügyi tárcánál készült anyagból a sajtóban idézett általánosító megállapításokat, és továbbra is az az álláspontja, hogy Törökország fontos partner, kapcsolatok sűrű hálózata köti össze Németországgal, és folytatni kell vele az együttműködést - mondta a külügyi szóvivő.

Sawsan Chebli elmondta, hogy az ankarai német nagykövetség ügyvivője már kedden tárgyalt a török kormány képviselőivel az ügyről.

Törökország partner a terrorizmus elleni harcban

Hasonlóan fogalmazott Steffen Seibert kormányszóvivő, aki a kancellár, Angela Merkel álláspontját firtató kérdésekre elmondta: a Baloldal megkeresésére adott bizalmas kormányzati válasz egyes részleteinek megjelentetése nem okoz változást a német-török kormányzati kapcsolatokban.

Törökország partner egyebek között a menekültválság megoldásában és a terrorizmus elleni harcban - húzta alá. A Baloldal és a Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek követelésére reagálva kiemelte: semmi ok nincs arra, hogy bárki is megkérdőjelezze a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást.

Steffen Seibert kijelentette, hogy nem feladata megítélni a napvilágra került szövegrészletet. Azonban azt is elmondta, hogy a dokumentum összeállításában a kancellária is részt vett, az elemzés tartalmára utalva pedig kiemelte: a német kormány mindig is élesen bírálta Ankarának a Gázai övezetet ellenőrző Hamászhoz fűződő viszonyát, a többi között azért, mert a radikális iszlamista palesztin szervezet nem ismeri el Izrael államisághoz fűződő jogát.

A belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth elmondta, hogy a bizalmas minősítésű anyag összeállításába be kellett volna vonni a külügyminisztériumot is, de ez egy ügyviteli hiba miatt elmaradt. „Ahol dolgoznak, ott hibáznak is” - jegyezte meg a szóvivő. A többi között hozzátette, hogy a tárcavezető, Thomas de Maiziere nem látta az anyagot.

Az elemzés tartalmára utalva kiemelte, hogy a német biztonsági és nemzetbiztonsági szervek naivitás nélkül viszonyulnak az ankarai vezetés tevékenységéhez, ugyanakkor a belügyminisztériumnak is az az álláspontja, hogy minden nehézség ellenére Törökország az egyik legfontosabb partner az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, és az utóbbi időben sikerült előrelépni az együttműködés javításában.

Németországnak érdekében áll az együttműködés

Berlin és Ankara kapcsolatáról Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is beszélt, még kedden Rostockban egy választási gyűlésen, amelyen hírportálok beszámolói szerint hangoztatta: „egyáltalán nem tetszik, amit (Recep Tayyip) Erdogan (török államfő) tesz, de nem hiszem, hogy nem kellene együttműködni vele”.

Hozzátette, hogy Németországnak érdekében áll az együttműködés, mert Törökország nélkül nem lehet ellenőrzés alá vonni a Szíriából vagy Irakból induló menekültek áramlását.

Hangsúlyozta: az EU-nak el kell érnie, hogy „önállóan dönthessen arról, ki jöhet tartósan Európába és ki nem”. Ebben különbséget kell tenni a politikai vonatkozású menekülés és a gazdasági alapú migráció között. A menekülőkön segíteni kell, a migráció esetében viszont el kell érni, hogy Európa ne a folyamatok passzív tárgya, hanem aktív irányítója legyen.