Megemlékeztek a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulójáról
A Szent Korona méltó megőrzése és visszaszolgáltatása ritkán emlegetett, de nagyon erős köteléket vont Magyarország és az Egyesült Államok közé - jelentette ki Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségen.
A miniszter a Belvárosi Nagyboldogasszony-templomban elmondta: ezt a köteléket meg kell őrizni, "hiszen a szabadság védelmére, közös szabadságunk védelmére szövetkeztünk". Emlékezni kell arra, hogy milyen nagy kincs a magyar szabadság és az azt megtestesítő Szent Korona. "Emlékezzünk azokra a hősökre és azokra a barátainkra, akik megőrizték és megtartották nekünk" - tette hozzá.
A rendezvényen Timothy Alan Betts, az amerikai nagykövetség követtanácsosa azt mondta, hogy a korona visszajuttatása jelképezi azt a bizalmat, amely a két nemzet között él. Emlékeztetett: a két ország között már több mint 90 éve diplomáciai kapcsolat van. Hozzátette, hogy nagyon nagy kiváltság volt Amerikának, amikor a Szent Koronát őrizhette.
Harmincöt éve, 1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra a Szent Korona, s vele együtt tértek vissza a hozzá kapcsolódó koronázási jelvények is. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban "az amerikai nép képviseletében" a magyar népnek.
A második világháború végén a nyilas nemzetvezető Szálasi Ferenc is a Szent Koronára tette le az esküt, majd a koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől Veszprémbe vitték. Az ékszereket a koronaőrök 1944. december elején Kőszegre, majd Velemre, 1945 március végén az ausztriai Mariazellbe, majd Mattsee községbe menekítették, ott április 26-án éjjel egy hordóban elásták.
Amikor a koronaőrök amerikai fogságba kerültek, elárulták a rejtekhelyet, így jutottak e kincsek épségben az amerikai hadsereg kezére. Augsburgból a frankfurti bank trezorjába, majd Amerikába szállították a magyar nemzet számára oly becses tárgyakat, ott 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg. Számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, mivel azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai voltak, és nemzetközi szerződés nélkül voltak távol jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, nagy vita bontakozott ki az elnöki döntésről: többen ellenezték azt a Kongresszusban, s tiltakozott a magyar emigráció egy része is.
A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott voltak megtekinthetők két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés döntése értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal ünnepélyes keretek között átszállították a Parlamentbe (a palást a múzeumban maradt). A koronázási ékszerek azóta ott láthatók, a Szent Koronát 2011 óta a Honvéd Koronaőrség őrzi.
- 34952 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34954 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34955 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34956 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34957 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34958 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni