Erdélyből is érkeztek magyar anyanyelvű siketek és nagyothallók a jelbeszédek szerepéről tartott egyik legnagyobb európai konferenciára, amelyet az Európai Parlamentben szerveztek. 

A hazai csoport Sógor Csaba meghívására vett részt az Európai Nyelvek Napja alkalmából, szeptember 28-án szervezett eseményen, amelynek zárásaként elfogadtak egy, a jelnyelvet beszélők helyzetének javítását célzó parlamenti határozattervezetet is.

A Többnyelvűség és egyenlő jogok az Európai Unióban: a jelbeszédek szerepe című rangos szakmai konferenciára 28 uniós tagállamból és 15 EU-n kívüli országból összesen 832 résztvevő - köztük nagytöbbségben siket és nagyothalló - érkezett az Európai Parlament brüsszeli épületébe. A vendégeket Helga Stevens belga EP-képviselő felkérésére 65 európai parlamenti képviselő hívta meg. Sógor Csaba meghívására Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszékről és Kolozsvárról is érkeztek siket és nagyothalló vendégek, akik számára különleges élmény volt többszáz, hozzájuk hasonlóan jelnyelven kommunikáló emberrel találkozni. A konferencián egyébként 145 jeltolmács fordított párhuzamosan 31 európai uniós és 1 EU-n kívüli jelnyelvre, valamint 24 európai beszélt nyelvre.

„Magyar vagyok, Székelyföldről, Romániából. Másfél millió magyart képviselek és azokat a siketeket, nagyothallókat és autistákat is, akiket Romániában többszörösen ér nyelvi diszkrimináció” – kezdte felszólalását az RMDSZ-es képviselő, aki jelnyelven is elmondta, hogy honnan érkezett. Sógor Csaba a jelnyelvvel kommunikáló képviselőkkel, Helga Stevenssel és a fideszes Kósa Ádámmal az EP Foglalkoztatási és Szociális Szakbizottságában (EMPL) dolgozik együtt. Véleménye szerint a nyelvek napja által rá lehet irányítani a figyelmet arra, hogy sok gond van Európában a kisebbségi és regionális nyelvek, valamint a jelnyelv használatának biztosítása terén. Sógor hangsúlyozta: olyan kérdés ez, amelyet pár kivételtől eltérően a tagállamoknak nem sikerült megoldaniuk, ezért továbbra is szükség van az európai intézmények hatékonyabb fellépésére a tagállamokban létező mindenféle nyelvi megkülönböztetéssel - köztük a kisebbségi nyelveket beszélőket és a jelnyelvvel kommunikálókat érő diszkriminációval - szemben is.

Sógor Csaba nagyon fontosnak tartotta aláírásával támogatni azt a parlamenti határozattervezetet, amelyet Helga Stevens, az esemény házigazdája állított össze, és amelyet a parlament elé kívánnak terjeszteni. A dokumentum többek között kitér arra, hogy szükség van képzett, professzionális jeltolmácsokra Európában, ehhez viszont arra van szükség, hogy az EU-s intézmények, illetve a tagállamok is hivatalosan elfogadják a különböző nemzeti és regionális jelnyelvi kommunikációs formákat. Ezen kívül a jeltolmácsok számára olyan minőségi képzési lehetőségeket kell biztosítani, amelyek megegyeznek egy egyetemi alapképzéssel, és amelyeket uniós szinten is elfogadnak – rögzíti a tervezet.

A dokumentumban kiemelik azt is, hogy a hallássérültek oktatáshoz való hozzáférését is elő kell segíteni, hiszen csak így lehet biztosítani számukra az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Sógor Csaba szerint ez a tervezet azért is fontos, mert sürgeti a hallássérültekkel szembeni diszkrimináció elleni fellépést, hiszen mindenkit megillet az információhoz való hozzáférés joga. Hozzátette, hogy az élet bármely területén megvalósuló feliratozással vagy jelnyelvi kísérettel nagyban segíthetünk ezeknek a csoportoknak a sajátos helyzetén.

Az erdélyi képviselő úgy véli, hogy a tagállamokban sokkal többet kellene beszélni azokról a szociális témájú uniós rendelkezésekről, amelyek a polgárok életén hivatottak javítani. –Nagyon kevés szó esik azokról a témákról, hogy mit tesz az Unió a polgárokért, hogyan segíti például a fogyatékkal élők helyzetét, a szegénység visszaszorítását, vagy éppen a fiatalok körében tapasztalt munkanélküliség csökkentését. Európát elkezdtük egyetlen szemüvegen keresztül nézni, ennek pedig az a veszélye, hogy a polgárok torz képet alakítanak ki arról, hogy mit jelent uniós tagállamban európai polgárnak lenni– véli Sógor Csaba.