A brit kormány az eredeti menetrendnek megfelelően változatlanul a jövő év első negyedének végéig tervezi a brit EU-tagságot megszüntető folyamat elindítását - mondta hétfőn a londoni alsóházban a kilépés irányítására létrehozott minisztérium vezetője.

David Davis a kabinet részéről elsőként reagált hivatalosan a londoni felsőbíróság azon múlt heti döntésére, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.

E cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A brit kormány terve szerint London az idén már nem, de legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti a cikkely aktiválását.

Brit sajtóértékelések szerint a múlt csütörtökön kihirdetett felsőbírósági végzés kérdésessé teszi e menetrendet. Davis azonban, aki az alsóházi képviselőket tájékoztatta hétfőn a kormány álláspontjáról, közölte: a brit kormány a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a felsőbírósági végzést, és a legfőbb fellebbviteli fórum várhatóan már december elején tárgyalja a fellebbezést, nem sokkal utána pedig meghozza döntését. A jogi eljárás így lehetővé teszi az 50. cikkely aktiválására kidolgozott kormányzati menetrend tartását - mondta a Brexit-ügyi miniszter.

Hozzátette: mivel a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a többség a kilépésre voksolt, nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia "valahogy mégis az EU tagja maradjon, sem arra, hogy a hátsó ajtón keresztül visszakerüljön az EU-ba". A miniszter leszögezte azt is, hogy nem lesz újabb népszavazás az EU-tagságról.

Davis szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása a brit kilépési folyamat kezdete lesz, nem a vége, és a folyamat során a parlamentre több kulcsfontosságú kérdésben is "központi szerep" hárul majd.