Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arra számít, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán az Európai Bizottság legkésőbb április közepén újra megvizsgálja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Vincze Loránt a Maszolnak elmondta: a Bizottság veresége precedens a továbbiakra nézve is – a kisebbségi javaslatcsomag az első polgári kezdeményezés, aminek a fellebbezését elfogadta a bíróság.

Pert nyert a FUEN és az RMDSZ az Európai Unió Bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében, így az Európai Bizottságnak újra kell tárgyalnia a kisebbségi javaslatcsomag bejegyzését. Az Európai Bizottság megfellebbezheti még ezt a döntést?

Bárki megfellebbezheti az ítéletet, az Európai Bizottság is, az a három tagállam, amelyik korábban beavatkozást kért a perben – tehát Magyarország, Szlovákia és Románia –, de rajtuk kívül bármelyik másik tagállam vagy entitás, amely bizonyítani tudja, hogy érdekelt a perben. Egy esetleges fellebbezés azonban nem volna halasztó hatályú az ítéletre vonatkozóan, tehát az EB-nek két hónapon belül új döntést kell hoznia mindenképpen.

Mi az elsődleges jogi következménye az ítéletnek? Mire kötelezi az Európai Bizottságot?

Arra kötelezi, hogy semmisítse meg a korábbi negatív ítéletét, és vizsgálja meg újra a kezdeményezést, hozzon egy új döntést – egy olyant, amelyben részletesen meg kell indokolnia, hogy miért fogadja el vagy utasítja el azt. A bíróság kimondja, hogy a Minority SafePack-ben lévő tizenegy javasolt intézkedést egyenként meg kell vizsgálni. Nem elegendő az, amit a bizottság korábban mondott: hogy részben elfogadható.

Az ítéletben a bíróság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vehető-e annak megállapításáig, hogy a javasolt intézkedések mely része tartozik és mely része nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe. Ez mit jelent?

Pontosan azt, hogy a tizenegy intézkedést külön-külön kell megvizsgálni, és ki kell mondani, hogy melyek elfogadhatóak és melyek nem. A bíróság nem mondott arról véleményt, hogy részlegesen elfogadható-e a csomag, de megteheti, hogy azt mondja, regisztráljuk a kezdeményezést, ne csak ezeket az intézkedéseket. A mi feladatunk pedig megvizsgálni, hogy elfogadható-e számunkra a részleges csomag. Mi arra számítunk – és ezt fel is fogjuk ajánlani a bizottságnak –, hogy ha eddig nem, akkor ezentúl legyen egy párbeszéd, szívesen tárgyalunk arról, hogy ők hogyan látják a további lépéseket.

Elsősorban mire alapozták a Minority SafePack ügyét képviselő ügyvédek a keresetüket?

Az ügyvédek számára az a legegyszerűbb, ha van megtámadható procedurális elem, és hát ilyen elem volt az, hogy a részletes indoklás elmulasztásával az EB tulajdonképpen megfosztotta a kezdeményező polgárokat attól a joguktól, hogy ebből az ügyből tanuljanak. Nem feltételezhető, hogy hét uniós polgár jogilag annyira felkészült legyen, hogy a kezdeményezése minden elemében kiállja az EB próbáját. Abból indultak tehát ki, hogy a Minority SafePack mögött polgárok állnak, akiket segíteni kell függetlenül attól, hogy nálunk szakértők voltak.

Van-e valamilyen határidő arra, hogy Európai Bíróság ismét megvizsgálja a polgári kezdeményezést?

Mi úgy érezzük, hogy ugyanaz a menetrend érvényesül, mint egy most kezdődő regisztrációnál, tehát két hónap plusz tíz nap, amiről beszélhetünk – tehát április közepére számítunk.

Milyen döntésre számít?

Nagyon sok forgatókönyv elképzelhető, és tulajdonképpen a mostani ítélet volt a legpozitívabb, amire számítottunk. Az EB esetleg részben bejegyezheti a kezdeményezést megállapítva, hogy melyik pontok elfogadhatóak, vagy pedig ismét elutasítja, viszont részletesen megindokolja mind a tizenegy pontot. Ha pedig ennek nyomán benyújtunk egy új kezdeményezést, akkor tudjuk, hogy mi az, ami nem zárható ki számukra, és párhuzamosan egy új perrel megfellebbezhetjük az ítéletet. Akkor már a bíróságnak is tartalmi elemzésbe kell belemennie, hiszen eddig nem foglalkoztak azzal, hogy például a nyelvi sokszínűségre vonatkozó javaslat uniós kompetencia vagy sem, procedurális okokkal utasítottak el. De számunkra ez is fontos üzenet, hiszen azt mutatta, hogy ha egy kezdeményezésben szerepel a nemzeti kisebbség, soknyelvűség, a többkultúrájú Európa, akkor erre hivatkozva még nem lehet elutasítani. Az Európai Bizottság itt vereséget szenvedett, és ez precedens a továbbiakra nézve is – a Minority SafePack volt az első polgári kezdeményezés, aminek a fellebbezését elfogadta a bíróság.