Újabb menekültügyi szigorításokról szóló javaslatokat fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé szerdai ülésén a német kormány.

A javaslatok azt szolgálják, hogy a hatóságok könnyebben ellenőrizhessék és hazatelepíthessék a veszélyesként számon tartott elutasított menedékkérőket, és könnyebben megállapíthassák az újonnan érkező menedékkérők személyazonosságát.

Az előbbivel kapcsolatban Thomas de Maiziere belügyminiszter a kormányülés után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a védelemre szoruló menedékkérőket be kell fogadni, a védelemre nem szoruló embereknek viszont távozniuk kell, a „távozási kötelezettség” érvényesítésén pedig javítani kell, mert az idén nagy számban hoz elutasító döntéseket a kérelmeket elbíráló szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

 Négyről tíz napra emelnék a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát

A kormány ugyan előnyben részesíti és anyagilag is támogatja az elutasított menedékkérők önkéntes távozását, de mindazokkal szemben, akik nem élnek a lehetőséggel, érvényesíteni akarja az ország elhagyására kötelező hatósági határozatokat. Ezért javasolja, hogy - a csoportos hazatoloncolások megkönnyítése céljából - emeljék négyről tíz napra a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát. Javasolja azt is, hogy a közveszélyesként számon tartott és elutasított menedékkérők esetében szélesítsék a legfeljebb hat hónapig tartó, úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizet elrendelésének lehetőségét. Amennyiben a biztonsági őrizetre mégsem lehetséges, lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kell kötelezni ezeket a veszélyes embereket.

Hozzáférést kapnak a menedékkérők adathordozóihoz?

Az újonnan érkező menedékkérőkkel kapcsolatban a kormány javasolja a BAMF felhatalmazását a kérelmezők mobiltelefonjának, táblagépének, laptopjának vagy egyéb adathordozóinak elemzésére a személyazonosság megállapítása céljából, a személyes adatok védelmét szabályozó előírások keretén belül. Az elképzelés szerint a hatóság csak akkor nézheti át a kérelmezők eszközeit, ha a személyazonosság megállapításának többi lehetőségét már kimerítette. 

Ez nem új elem a német hatóságok gyakorlatában, a tartományi szintű idegenrendészeti hivatalok most is hozzáférhetnek a külföldiek személyes tulajdonában álló adathordozókon tárolt információkhoz, és a jogállamiságot tekintve "helyénvaló és olcsó" megoldás, hogy a BAMF-ot is felruházzák ezzel a jogkörrel - emelte ki Thomas de Maizire.

Minisztériumának szóvivője a napokban még úgy becsülte, hogy hetekig eltarthat a javaslat tárcaközi egyeztetése és véglegesítése. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere hangsúlyozta: "nagy teljesítmény", hogy a szövetségi kormány az ügyben a tartományokkal kötött megállapodástól számítva két hét alatt elkészítette a csomagot.

A további javaslatokról szólva kiemelte, hogy el kell rendelni mindazon menedékkérők "röghöz kötését", akik hamis adatokat adnak meg vagy nem működnek együtt a hatóságokkal kilétük felderítésében. A kormány javaslata szerint ezek a kérelmezők ügyük elbírálásáig nem hagyhatnák el a kijelölt települést vagy járást.

A törvénycsomag elsősorban a karácsony előtt Berlinben egy elutasított menedékkérő, Anis Amri által végrehajtott iszlamista terrortámadás tanulságain alapul. Van azonban egy olyan elem is, amely a tavaly nyáron a bajorországi Ansbachban elkövetett iszlamista merénylet tanulságaira épül: e javaslat szerint a BAMF-ot fel kell hatalmazni arra, hogy megoszthassa más hatóságokkal a menedékkérőkről szerzett, biztonsági szempontból lényeges adatait.

Helytelen, hogy az adatvédelmi előírások miatt a BAMF nem értesítheti a biztonsági szerveket például arról, hogy egy menedékkérő öngyilkosságot követhet el - mondta Thomas de Maiziere, utalva az ansbachi merényletet elkövető szíriai menedékkérőre, akit önveszélyesként tartottak számon. Az ansbachi robbantásos merényletben az elkövető meghalt, 15 ember megsebesült. A karácsony előtti berlini támadásban 12 ember meghalt, 53 megsebesült. Mindkét elkövető az Iszlám Állam terrorszervezet nevében hajtott végre terrorcselekményt.