Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője ott volt szerdán az uniós törvényhozás brüsszeli plenáris ülésén, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az EU jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet. A politikust az EU jövőjét felvázoló forgaókönyvekről kérdeztük. 

Hogyan fogadták a képviselők ezt a stratégiai fontosságú dokumentumot?

Nagyon nehéz megmondani, hiszen elsősorban tagállami álláspontok, másodsorban pedig politikai családok szerint alakult a hozzáállás. A szocialisták – nyilván azért, mertJuncker néppárti – eldöntötték, hogy ők nem tudják támogatni, és kritizálják ezt a kezdeményezést.

Mindegyik forgatókönyvet kritizálják?

Ezt nem mondhatnám. A kifogás az volt, hogy a Bizottság nem vállalta fel a bemutatott forgatókókönyvek valamelyikét, és Juncker nem mondta meg, hogyan látja a tovább vezető utat. Ezt elég nevetségesnek tartom, hiszen ha valós vitát akarunk gerjeszteni, akkor nem foglalunk állást, nem emeljük ki egyik forgatókönyvet sem.

A mai brüsszeli és németországi sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a Fehér Könyvvel, és az derül ki, hogy mindenki azt lát bele a Bizottság stratégiájába, amit akar, azt emel ki a dokumentumból, ami a céljainak, elképzeléseinek a leginkább megfelel. Úgy tűnik, hogy Európának ezen a nyugati felén a „többsebességű Unió” forgatókönyve nyerte el az elemzők tetszését. Ez tulajdonképpen a mai helyzetnek a hivatalosítása, továbbvitele lenne. Az Európai Unió jelenleg több koncentrikus, néha egymást is keresztező körökből áll: Schengen-övezet, eurozóna. Emellett ott van a 28-tagállam mellett a más európai országokat is magába foglaló európai gazdasági övezet.

A többsebességű Unió lényege, hogy ha kialakulnak azok az államcsoportok, amelyek egy bizonyos kérdésben tovább szeretnének menni, akkor ezt tehessék meg anélkül, hogy a többiek beleszólással lehetnének ebbe. Ha úgy értelmezzük, hogy a későbbiek során bárki csatlakozhat ezekhez a belső körökhöz, akkor ez maga a valóság. Ha viszont úgy képzelték el, hogy a „belső mag” hermetikusan elzárja magát a „perifériától”, a kettő között megszűnik az átjárhatóság, akkor mi – keleti tagállamok – ezt nem tudjuk elfogadni.

Lát-e lehetőséget arra, hogy a felvázolt öt forgatókönyv között találjanak egy olyant, amelyik az összes tagállamnak megfelel, mindenki elfogad?

Szerdai beszédében Juncker azt szuggerálta, hogy a Római Szerződés március 25-i 60. évfordulója egyszersmind a brexit utáni 27-ek Uniójának születésnapja is lesz. Ez rendben is van, ha kialakul a szolidaritás. Ezt mindenképpen ki kell alakítani, mert a mai széthúzó állapot tarthatatlan. Kérdés, hogy ez már idén, vagy csak jövőre sikerül, de sikerülnie kell, mert különben én sem tartom kizártnak, hogy széthull az Európai Unió.

Ez tulajdonképpen a hatodik forgatókönyv, amit Pierre Moscovici gazdasági biztos lengetett be?

Ha Franciaországból érkezel, ahol valós a veszélye annak, hogy Marine Le Pen nyeri meg az elnökválasztást, akkor fel vagy készülve a legrosszabbra is. Ha viszont Németország szemszögéből figyeljük az eseményeket, ahol ugyancsak választás előtt állnak, akkor már nem olyan sötét a jövő. Ott mindenképpen a "rendszer" adja a kancellárt, még akkor is, ha ez nem Angela Merkel lesz. Itt a "rendszer" mindenképpen megy tovább, ellentétben Franciaországgal, ahol borulhat a demokratikus berendezkedés.

Melyik forgatókönyv a legelőnyösebb az erdélyi magyarság számára?

Majdnem biztos vagyok benne, hogy az öt forgatókönyvnek egy ötvözete, egy bizonyos hatodik szcenárió fog megvalósulni.  Erdélyi magyar, kisebbségi politikusként két dolgot szeretnék látni ebben a hatodik forgatókönyvben: nagyobb hangsúlyt a régiókra és a közösségekre. Ugyanis ha erősek a régiók – függetlenül attól, hogy ez egy központosított vagy leosztott szerepkör –, akkor nőnek az esélyeink, hiszen nekünk a Transylvaniának nevezett régió a legfontosabb. Másfelől, ha valóban figyelembe veszik a közösségek – beleértve a nyelvi, etnikai – igényeit, akkor bennünket is figyelembe vesznek.

A Juncker-beszéd előtt szólalt meg Klaus Johannis államfő Bukarestben, aki azt hangsúlyozta, hogy Románia „konszolidált, egységes és befogadó” EU-t akar és stratégiai célkitűzése a teljes uniós integráció. Ez nekünk, erdélyi magyaroknak is jó?

Johannis kijelentésével nincs semmi baj, a román hatóságok immár 10 éve ezt az álláspontot képviselik. Mint korábban mondtam, nekünk az lenne a legjobb, ha a régiók és a közösségek is megerősödnének. Régióiból építkezve, az EU hatékonyabbá válik, és képes lesz a helyi gazdaság erejét felmutatni. Az összes nemzeti, etnikai és nyelvi közösséget őszintén értékelve, a közösségek Európája valóban az embereket, a polgárokat helyezi az újjáépítés középpontjába.

Az RMDSZ a maga eszközeivel – itt vagyunk az Európai Parlamentben, ott vagyunk az Európa Tanácsban és képviseltetük magunkat a bukaresti parlamentben is - megpróbálja olyan irányba terelni az Unió fejlődését, hogy az az erdélyi magyar közösségnek is előnyös legyen.