Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke arról beszélt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén, hogy szerinte a nemzetállamok demokratikus legitimációjának jelenleg a világban nincs elfogadható alternatívája. 

Kövér László kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában. Rámutatott: a kétpólusúnak mondott világ 1989-1990-ben történt megszűnése és a kelet-európai rendszerváltoztatások bekövetkezése után a térségben ránk köszöntött az egypólusú világ, és térségünkre is kiterjedt annak nagyhatalmi békéje, a Pax Americana. Kövér László a Pax Americana Európában és a térségben kifejtett hatásaiból a nemzetállamok és a nemzeti identitások felszámolására irányuló törekvéseket emelte ki, hozzátéve: nem tudni pontosan, ez a két törekvés eredeti célja vagy csak járulékos következménye volt-e a Pax Americananak, de végeredményét tekintve mindez közömbös is. 

Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy az egypólusú világ elkerülhetetlen hanyatlásával Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében a Pax Americanát a Pax Europae Mediae-nek vagy Pax Danubinának vagy Pax Carpaticának kell felváltania, amely megerősíti a térség együttműködését, mint az Európai Unió egyik fontos szellemi és anyagi erőforrását, lezárja az itt folytatott 20. századi etnikai versengést, és új, méltányos teret nyit a magyar nemzetpolitikának is.

Kövér László hozzátette: 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valamennyi szomszédos ország a nemzeti ideáljai kiteljesedésének, jelenkori nemzetállama létrejöttének centenáriumát fogja ünnepelni. „Nekünk, magyaroknak, a 20. század történelmi veszteseinek nem lesz okunk ünnepelni, csak abból meríteni erőt a magunk számára, hogy minden veszteség ellenére túléltük a 20. századot" - fogalmazott Kövér László.  Szerinte a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttműködés nélkül ők, az egykori nagy győztesek a jövőben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat.

A kelet-közép-európai országok és nemzetek összefogása és együttműködése önmagában még nem elégséges, de mindenképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben mindannyian megőrizhessük a cselekvőképes és együttműködésre nyitott, a nemzeti identitások védelmére alkalmas állami kereteket. A 21. században vagy mindannyian nyertesei leszünk ennek a küzdelemnek, vagy mindannyian elveszítjük államainkat, itt a Kárpát-medencében is - jelentette ki az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: aki azt gondolná, hogy jobb az állam hiánya, mint a megléte, az vesse tekintetét Szíriára, Líbiára vagy akár Kelet-Ukrajnára. Mi, magyarok, mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttműködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és erősít - mondta Kövér László.

A házelnök úgy értékelt: a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben. Ha nem sikerül egy ilyen megújult nemzetállami hivatásra építeni az országok közötti együttműködést, ha az etnikai ellentétek feloldatlansága továbbra is akadálya marad a térség államai és nemzetei közötti stratégiai együttműködésnek, akkor Kelet-Közép-Európa soha nem lesz képes a benne rejlő potenciált kibontakoztatva emancipálódni Európa nyugati feléhez, újra csak nem lesz más, mint egy - a 20. században megismertekhez képest talán elviselhetőbbnek látszó alávetettséget hozó - másik birodalom ütközőzónává tett perifériája - fogalmazott. Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpát-medencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, amelyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttműködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem erősíti a szomszédjai érdekeit is.

Kövér László azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az 1990-et követő, negyedszázadnyi hosszú menetelés után ez a felismerés és együttműködés jelenthet valóban új és fenntartható lehetőséget a magyar nemzetpolitikának, a Kárpát-medencei magyar közösségeinknek is. A magyar politikai osztálynak a Kárpát-medencében az a felelőssége, hogy - miközben meg nem alkuvó küzdelmet folytat saját közösségei önazonosságának védelmében - ne csak készen álljon egy ilyen fordulatra, de türelmesen és kitartóan tegyen is érte - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.