Feloszlott szerdán a brit parlament választott kamarája, az alsóház, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások valójában már hetek óta folyó kampánya.

A brit választási törvény értelmében az alsóház a parlamenti választások előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak.

May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

Theresa May szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit értesít a parlament feloszlásáról és a választási kampány hivatalos elkezdődéséről. Szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A Konzervatív Párt vezette kormány a helyén marad a választások napjáig, de a továbbiakban a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők.

A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek június 8-án, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból is.

A felső kamara, a nem választott tagokból álló Lordok Háza tovább funkcionál, de csak korlátozott jogkörökkel. A most feloszlott alsóház összesen 299 ülésnapot tartott.

A legutóbbi felmérések alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek vizsgálati eredményeit átlagoló független szakértői testület, a Britain Elects számítási modellje szerint jelenleg a választók 46,1 százaléka voksolna a kormányzó Konzervatív Pártra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 27,3 százalék.

A nem arányos, „az első mindent visz” elven alapuló brit választási rendszerben az ilyen mértékű különbség azt jelenti, hogy ha ez a megoszlás érvényesül a június 8-ai választásokon, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest jóval meghaladná a százat.

A Konzervatív Párt választási győzelmét a brit fogadóirodák is gyakorlatilag tényként kezelik.

Az egyik legnagyobb hálózat, a Betfair jelenleg 1/9-es esélykiírással - 90 százalékos valószínűséggel - kínál fogadást arra, hogy a konzervatívoknak lesz többségük az új alsóházban. A cég a Munkáspárt győzelmére 43/1-es esélyt írt ki - ez 2 százalékot alig meghaladó valószínűségnek felel meg.