Michel Barnier ismertette a Brexit-tárgyalások irányelveit


-A A+

Javaslatot tett az Európai Bizottság szerdán az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló tárgyalások megindítására, és egyúttal közzétette az egyeztetésekre vonatkozó irányelveit.

„Néhányan azt az illúziót keltették, hogy a Brexit nem lesz jelentős hatással az életünkre, a tárgyalásokat pedig gyorsan le tudjuk zárni, de nem ez a helyzet” – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Michel Barnier, a bizottság főtárgyalója. Mint mondta, nehéz és összetett tárgyalásokra kell készülni, az idő pedig meglehetősen szűkös. „Szilárd megoldásokra és jogi pontosságra van szükség, és ez időbe telik” – tette hozzá a korábbi francia biztos, hangsúlyozva, hogy az EU megállapodásra kíván jutni a britekkel, de arra is fel van készülve, hogy ez nem fog sikerülni. „Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kilépésnek nem lesznek következményei” – fogalmazott a főtárgyaló, aki szerint emberi, társadalmi, gazdasági, anyagi és jogi következményekkel is számolni kell.

A közzétett szöveg magában foglalja és kiegészíti az uniós vezetők előző hétvégi csúcstalálkozóján elfogadott iránymutatásokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a „szakaszos megközelítés”, azaz hogy kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

Sajtóértekezletén Barnier-t megkérdezték a Financial Times című lap friss értesüléseiről, amelyek szerint Brüsszel 100 milliárd euróra becsüli az Európai Unióval szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket, a főtárgyaló azonban hangsúlyozta, egyelőre nem tud pontos számokat mondani. Kijelentette, hogy nem London „megbüntetéséről” vagy a „kilépés áráról” van szó, mindössze a „számlák rendezéséről”, azokról a költségvetési döntésekről, amelyek még a következő évekre is vonatkoznak.

A brit kormány nem fizet 100 milliárd eurót az EU-nak. A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint Nagy-Britannia biztosan nem fizet százmilliárd eurót az Európai Uniónak. A Financial Times szerdán közölte: számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalói felfelé módosították az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációikat, amelyek egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra járó mezőgazdasági hozzájárulást és az uniós adminisztratív költségeket. A nettó befizetési igény a 100 milliárd eurós bruttó összegnél nyilván kisebb lesz, de így is jóval magasabbnak ígérkezik az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által korábban felvetett 60 milliárd eurónál - áll a Financial Times szerdai cikkében. David Davis, a kilépési tárgyalások irányítására létrehozott brit minisztérium vezetője azonban az ITV brit kereskedelmi televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: a brit kormány „ekkora válási számlát” biztosan nem fog elfogadni és kifizetni. Davis szerint London annyit fizet majd, amennyire jogilag kötelezhető, és „nem annyit, amennyit az Európai Bizottság akar”. A Brexit-ügyi miniszter szerint a brit kormány komolyan veszi jogosultságait és kötelezettségeit, de egyelőre „semmiféle számot nem látott” az EU részéről. Davis „keménykedéssel” vádolta az Európai Unió illetékeseit. A brit sajtóban korábban is jelentek meg számítások arról, hogy a kilépési végszámlán mekkora követelés állhat majd az EU részéről, de az eddig nyilvánosságra került lehetséges legmagasabb összegek sem haladták meg a 70 milliárd eurót.

Barnier az állampolgári jogok biztosítása kapcsán leszögezte, hogy terveik szerint a megállapodás mindazokra vonatkozni fog, akik a tagság megszűnésének pillanatáig a szigetországba érkeznek. Hozzátette, hogy rendkívül fontos kérdésről van szó, amely több mint négymillió embert érint.

A bizottsági javaslatot még jóvá kell hagyniuk az uniós tagországok kormányainak, ami május 22-én várható. Sokak szerint ugyanakkor a "valódi" tárgyalások csak a június 8-i brit előrehozott választások után kezdődhetnek majd meg.







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X