Egy évvel ezelőtt sokan temették a Magyar Közösség Pártját (MKP), de a párt nemcsak hogy él, hanem felfelé ívelő útra lépett, s legközelebbi céljául a magyar képviselet maximalizálását tűzte ki a Szlovákiában ősszel rendezendő megyei választásokon - jelentette ki Menyhárt József pártelnök hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a felvidéki magyar párt egy éve megválasztott új vezetése az azóta eltelt időszakot értékelte.

Hit, munka, erő - egy kérdésre válaszolva ezzel a három szóval jellemezte az MKP elmúlt egy évét Menyhárt József, rámutatva: miután a felvidéki magyar párt élére egy olyan „nagyon fiatal csapat” került, amely hiszi, hogy kormánytagság nélkül is lehet képviselni a helyi magyarság érdekeit, sikerült felfelé ívelő pályára állítani a pártot. Kifejtette: annak ellenére, hogy a pártot egy éve sokan már temették, a felmérésekben kimutatott támogatottsága ma egy százalékponttal magasabb mint akkor, 4,4 és 5,1 közti eredményt mutat, vagyis a parlamentbe jutás küszöbén mozog. Elmondta: az MKP-ban folyamatos terepmunka zajlik, s a párt továbbra is a „régiókban mozgó”, a helyi emberek ügyeit felvállaló párt maradt. Az elmúlt egy évben elért eredményeket sorolva elmondta: tavaly ősszel sikerült beindítani az úgynevezett magyar-magyar párbeszédet, amelyet a szakmai kérdések megvitatása fórumának szántak; erősödött az a civil szervezetekkel és az egyházakkal folytatott kommunikáció, amelyet még a tavalyi parlamenti választások előtt indítottak el; a tavaly ilyenkor meghirdetett médiastratégia céljai mentén komoly erőfeszítések történnek egy olyan alap létrehozására, amely szerepet játszik majd az életképes felvidéki magyar sajtó megteremtésében, illetve elérhető közelségbe került a Baross Gábor Alap létrehozása is, amely a magyar kormány - kis és középvállalkozókat megcélzó - gazdaságélénkítő programjának lebonyolítója lesz a Felvidéken.

„Egy év munkája erre volt elég” - összegezte a pártelnök, majd az előttük álló kihívásokra áttérve az ősszel megrendezendő megyei választásokat és a magyar képviselet maximalizálásának célját állította a középpontba. „A cél, hogy minél több magyar ember kerüljön a képviseletekbe (...) a meg nem elégedést tűztük a zászlónkra” – szögezte le Menyhárt József, rámutatva: 5 megyében indítanak jelölteket, köztük kettőben - a nagyszombati és a nyitrai megyékben - megyefőnökjelölteket is.

Az MKP elnöke a Most-Híd vegyespárttal fennálló kapcsolatuk esetleges változásaival kapcsolatban azt mondta: a magyar-magyar párbeszéd keretében történt kommunikáció bizonyítja, hogy történt változás, de - mint fogalmazott - „hétévnyi viszályt nem lehet egy év alatt a helyére tenni”.

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának (OT) elnöke az elmúlt egy évet értékelve a szlovák kormány ez időszakban megvalósított - a helyi magyarságot is érintő - intézkedéseiről, s azok "marketingjéről" beszélt. Elmondta: a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatások elosztásának új eszközéül létrehozott Kisebbségi Kulturális Alapnak - bár azt megalkotói megpróbálták így bemutatni - semmi köze a kulturális önkormányzatisághoz, s néhány, a közelmúltban kihelyezett vasúti tábla sem jelenti a közlekedési kétnyelvűség megvalósulását.

Az elmúlt egy évet a párt egyes szakmai alelnökei is értékelték. Ők néhány kisebb kivétellel kritikus álláspontot fogalmaztak meg a kormány szakpolitikái tekintetében, illetve saját szakterületükön belül több égető fontosságú változtatás szükségességére mutattak rá, köztük olyanokra is, mint a kisebbségi nyelvű iskolák helyzetének rendezése, és a családtámogatási törvény - a gyerekvállalás ösztönzését célzó - módosításának szükségessége. Pozitívumként említették viszont, hogy az MKP felhívását követően visszaállították a bírósági nyelvhasználatra vonatkozó eredeti szabályozást, amelyben egy tavaly nyári módosítás a nyelvhasználati jogok szűkítésére vezetett.