Az amerikai kormány újabb emberekre és cégekre terjesztette ki az Oroszország ellen az ukrajnai szakadárok feltételezett támogatása miatt kiszabott szankciókat kedden. A döntést bejelentő pénzügyminisztérium közleményében további 19 személyt és 19 vállalatot jelölt meg, akiket, illetve amelyeket felvett a korábban már szankcióval sújtottak listájára.

A minisztérium az intézkedés okaként azt jelölte meg, hogy valamilyen módon valamennyien részt vesznek az orosz-ukrán konfliktusban, amely miatt az Egyesült Államok korábban szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A szankciókkal most sújtottak között két orosz kormánytisztviselő, valamint a Krím félszigeten tevékenykedő egy tucat ember és cég is szerepel.„Mai döntésünk célja, hogy elejét vegyük az Egyesült Államok szankcióit megkerülni szándékozó törekvéseknek" - fogalmazott a pénzügyminisztérium közleménye, amely hangsúlyozza azt is, hogy az amerikai intézkedés illeszkedik az Egyesült Államok külföldi partnereinek intézkedéseihez. A tárca állásfoglalása szerint a szankciókkal sújtottak körének kibővítése szintén azt jelzi, hogy „Washington elkötelezett az ukrajnai válság diplomáciai megoldása és a Krím félsziget Ukrajnához történő visszatérésének megkönnyítése mellett". 

„A jelenlegi amerikai kormányzat elkötelezett az ukrán szuverenitást garantáló diplomáciai folyamat mellett, és addig nem lehet szó a szankciók enyhítéséről, amíg Oroszország nem hajtja végre maradéktalanul a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeit" - fogalmaz Steven Mnuchin pénzügyminiszter a közleményben.

A szankcióval sújtottak egyesült államokbeli vagyonát befagyasztják, amerikai állampolgárok és cégek nem üzletelhetnek velük. Az Egyesült Államok 2014 márciusában, a Krím félsziget orosz bekebelezése után hozott szankciókat, amelyek akkor a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetében lévő tisztségviselőket, üzletembereket és orosz állami vállalatokat érintettek. Az akkori amerikai elnök, Barack Obama rendelete azzal indokolta a lépést, hogy Moszkva ukrajnai szerepvállalása „szokatlan és rendkívüli veszélyt" jelent az amerikai nemzetbiztonságra. 2016 márciusában Obama egy évvel meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az amerikai szenátus a múlt héten elsöprő többséggel megszavazta, hogy Donald Trump jelenlegi elnöknek a szankciók bármilyen könnyítését előzetesen jóvá kell hagyatnia a törvényhozással.

Petro Porosenko ukrán elnök Donald Trumppal tárgyalt

Erős támogatást kapott Ukrajna az amerikai elnöktől szuverenitásának és területi épségének megőrzése, valamit a megkezdett reformok folytatása tekintetében - jelentette ki az UNIAN ukrán hírügynökség helyszíni tudósítása szerint Petro Porosenko ukrán elnök kedden azután, hogy Washingtonban megbeszélést folytatott Donald Trumppal.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség egy, a Fehér Ház által kiadott közlemény alapján azt jelentette, hogy a két államfő a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezéséről és az ukrajnai korrupció elleni küzdelemről folytatott eszmecserét.Az orosz Interfax beszámolójában kiemelte még, hogy Porosenko szavai szerint nincs szükség a Donyec-medencei válság rendezésére életre hívott minszki folyamat formátumának megváltoztatására. „Az Egyesült Államok egyike a budapesti memorandum teljesülését garantáló országoknak, a mai találkozó pedig megerősíti azt, hogy Ukrajna fontos az Egyesült Államoknak, amely határozott elkötelezettséget mutat államunk támogatása mellett" - idézte a hírügynökség Porosenkót. 

Az ukrán államfő a Twitteren közölte, hogy Trump elnökkel beszéltek a katonai-műszaki területen való együttműködésről is. Hozzáfűzte, hogy a témát részletesebben megvitatják még James Mattis amerikai védelmi miniszterrel.

Porosenko a nap folyamán tárgyalt Rick Perry energiaügyi miniszterrel, akivel alternatív energiahordozóknak - köztük LPG autógáznak - az Egyesült Államokból Ukrajnába történő szállításáról, valamint a két ország közös atomenergetikai projektjeiről folytatott megbeszélést.