Sógor: elfogadhatatlan, hogy EU-s csatlakozás után romoljon a kisebbségek helyzete


-A A+

Sógor Csaba a jogállamisági mechanizmus szükségessége mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén.

Az európai parlamenti képviselő az elmúlt napok romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, amennyiben azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.

Június 22-én az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői közösen tárgyaltak a 2016. október 25-én, az EP által elfogadott, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló jelentés gyakorlati alkalmazásáról.

Az RMDSZ részéről Sógor Csaba mellett a vitában részt vett Ambrus Izabella, romániai parlamenti képviselő is. „A román államfőtől a külügyminiszterig mindenki azt mondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek példaértékűen gyakorolhatják jogaikat Romániában. Ennek ellenére az elmúlt napokban újra láthattuk, hogy a romániai magyarság jogos kérései - többek között a 2005 óta fiókban heverő, a csatlakozáskor megígért, de soha el nem fogadott kisebbségi törvény, a MOGYE magyar tanszékének és a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetének rendezése, az anyanyelv- és szimbólumhasználat kérdése - az országra leselkedő veszélyként vannak számon tartva, és erőteljes uszítási eszközként alkalmazzák őket a társadalom irányában”– hívta fel a figyelmet Sógor Csaba, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az őshonos kisebbségi közösségek csatlakozás után hátrányosabb helyzetbe kerüljenek saját országukban. 

A képviselő arra is rámutatott, hogy Romániához hasonlóan több olyan uniós tagállam van, amely semmibe veszi az Európai Unió alapszerződésébe foglalt értékeit. „Azt szeretnénk, ha a jogállamisági mechanizmus révén az Európai Unió a nemzeti kisebbségek jogainak betartását is számon kérné, hiszen, bár az elmélet működni látszik, a gyakorlatban ezen a területen súlyos visszarendeződés és visszaélés tapasztalható a csatlakozás után. Az Európa Tanács monitoring-jelentései, vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak a tagállamokra nézve” – emelte ki a képviselő, aki szerint egy ilyen jogállamisági mechanizmussal új korszak kezdődhet, amelyben az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illethetik meg az uniós polgárokat, így az őshonos nemzeti kisebbségeket is. 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X