Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.

Az első felmérések szerint a negyedik ciklusára készülő Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitában, amely a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is élőben közvetítette.

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és „cserben hagyják Németországot", holott "sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel kiemelte, hogy „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok”, és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni” a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” - mondta a kancellár.

A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert „nem mehet tovább”, hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében.

Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt. Ez azonban „nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet”.

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hozzájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól.

Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba.

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Mindketten állást foglaltak a Koreai-félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Martin Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökről Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttműködni, és világosan beszélni kell a többi között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekről.

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, „irtó mérges” a visszaéléseik miatt.

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

Nem lesz több vita

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Angela Merkelt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek.

A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.