Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket, világossá teszi a szereplők feladatait, és kijelöli az iparpolitikai fellépések meghatározását lehetővé tévő fórumokat. 

Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló, az Európai Parlamentben múlt héten szerdán elmondott évértékelő beszédében kijelentette: azt akarja, hogy az ipar erősebbé és versenyképesebbé váljon. Az új iparpolitikai stratégia révén az EU iparágai a világ élvonalában maradhatnak vagy oda kerülhetnek az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén - mondta.

Az új stratégia részleteit ismertetve Brüsszelben hétfőn tartott sajtóértekezletén Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hangsúlyozta: "a technológiai változások felkarolásával, a kutatásfinanszírozás innovatív üzleti ötletekre váltásával és a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdasággal kapcsolatos úttörő munka folytatásával előkészítjük a terepet egy intelligens, innovatív és fenntartható európai ipar számára".

Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos rámutatott, hogy számos európai iparág fordulóponthoz érkezett. "Az iparpolitika lényege abban áll, hogy lehetővé tegyük az egyes iparágak számára a fenntartható növekedés és foglalkoztatás fenntartását" - mondta.

Az ipar adja az EU exportjának kétharmadát, és 32 millió embernek biztosít munkát, amelyen belül 1,5 millió munkahely 2013 óta jött létre. A versenyelőny megtartása és megerősítése azonban komoly mértékű korszerűsítést igényel. A bizottság az összes szakpolitikájában arra törekszik, hogy lehetővé tegye az ipar számára az új munkahelyek létrehozását és Európa versenyképességének növelését, előmozdítsa a tiszta és a digitális technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és megvédje az ipari átalakulás hatásainak leginkább kitett európai régiókat és munkavállalókat.

A megújított iparpolitikai stratégia legfontosabb elemei között szerepel, hogy erősítik az ipar kiberbiztonságát, ennek eleme egy Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont létrehozása.

Biztosítják a nem személyes jellegű adatok szabad áramlását, amely lehetővé teszi majd az adatok szabad mozgását a tagállamok között, és segíti az ipar korszerűsítését, valamint egy valóban közös európai adattér létrehozását.  Korszerűsíteni kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok keretszabályozását.  Javítani kell az EU-ban lefolytatott közbeszerzési eljárások minőségét, ennek keretében egy olyan önkéntes mechanizmust kell létrehozni, amely magyarázatokkal és eligazítással szolgál a nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekre készülő hatóságok számára.

Ki kell terjeszteni a készségfejlesztési programot új kulcsfontosságú iparágakra, köztük az építő-, az acél- és a papíriparra, a környezetbarát technológiákra és a megújuló energiaforrások hasznosítására, a feldolgozóiparra, valamint a tengeri fuvarozásra.  Kezdeményezéseket kell tenni egy kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika érdekében, valamint ki kell alakítani az európai keretet az EU biztonságát vagy közrendjét esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetések átvilágítására.

Új javaslatokra van szükség a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás érdekében, köztük a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályozás szigorítására, egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájával foglalkozó cselekvési tervre, valamint a vezető nélküli járművek elterjesztését célzó kezdeményezésekre. Az új javaslatokat ősszel nyújtják be.