Augustí Gassettel, a katalán vívómesterrel október elsején, hajnali 5 órakor találkoztunk először a barcelonai Cervantes iskolában. A középkorú férfi szavazóbiztosnak jelentkezett a spanyol alkotmánybíróság által illegálisnak nevezett katalán függetlenségi népszavazáson és a Maszol kiküldött tudósítójának legfontosabb információforrása volt a nap folyamán.

Jó angoltudását és segítőkészségét kihasználva mindig mellette pozícionáltuk magunkat bejelentésekkor, a szavazókörzetet védő emberek egyezkedésekor. Amikor volt egy perc szusszanásnyi időnk akkor beszélgettünk is. Így tudtuk meg, hogy egy Barcelona melletti városka, Ciutat de Terrassa vívóklubjának vezető edzője. Munkáján keresztül nagy csodálója a magyaroknak - mint mondta - ezen a területen megkerülhetetlenek vagyunk.   

A feszültséggel és végül katartikus sikerrel zárult nap vége felé ezt, a Maszolon most először közölt videointerjút is felvettük vele.

Augustíval akkor telefonszámot is cseréltünk és most kielemeztük az elmúlt tíz nap eseményeit.    

Mi a véleményed Carles Puigdemont kedd esti beszédéről?

Szerintem mesteri húzás volt a részéről. Az európai partnereink részéről komoly nyomást éreztünk arra vonatkozóan, hogy ne kiáltsuk ki egyoldalúan a függetlenséget. Még Ska Keller, az Európai Zöldek frakcióvezetője is erre az álláspontra helyezkedett. Most a spanyolok térfelén pattog a labda, reagálniuk kell valamilyen módon az új fejleményekre, le kellene, hogy üljenek tárgyalni. De nem fognak, mert nem tartanak minket tárgyalóképest partnereknek. De ezek után az Európai Unió nem mondhatja többé, hogy mi elzárkóztunk a párbeszéd elől.  Ilyen értelemben az idő nekünk dolgozik, az ügyünk támogatottsága folyamatosan nő.

Mit gondolsz, a spanyol alkotmány 155. cikkelyére alapozva felfüggeszti-e Madrid a katalán autonómiát és új tartományi választásokat erőszakol ki?

A spanyol alkotmány 155. cikkelyéhez teljesülnie kell több feltételnek és – bár furcsán hangzik - Katalónia is részesülne bizonyos jogokban. Madrid szerintem nem fogja ezt a szívességet megtenni nekünk, ők inkább megmaradnak a de facto ostromállapot mellett.

Bevetnék a spanyolok a hadsereget, ha Katalónia kikiáltja a függetlenségét?

Persze hogy bevetnék, de nem tehetik meg mindaddig, amíg a lakosság nem lép fel erőszakosan. S mi nem fogunk visszaütni a provokátoroknak. A mi fegyverünk a békés ellenállás, s reméljük, hogy az európai és (részben) a spanyol közvélemény felébred.

Október elsején a csendőrség (Guardia Civil) és az országos rendőrség (Policia Nacional) koordinátora egyetlen utasítást sem adott ki, mondhatni, hogy az erőszakszervek teljesen önkényesen, saját erejüket fitogtatva léptek fel. A 155. cikkely életbe léptetésével legalább bizonyos fokú politikai ellenőrzés alá kerülnének ezek, nem fordulnának elő ahhoz hasonló túlkapások.

A helyszínen tapasztalhattam meg a katalánok visszafogottságát, hogy a legembertelenebb hatósági fellépésre sem érkezett erőszakos válasz a részükről. Ez egy előre leegyeztetett stratégia volt, vagy egyszerűen hozzátartozik a kisebbségiek mindennapjaihoz: náluk, a többségnél van a hatalom?

Az előző. Demokraták vagyunk. Hogyan tudnánk meggyőzni a világot az igazunkról, ha ahhoz erőszakhoz kellene folyamodnunk?

Tartanak-e attól a katalánok, hogy a nagy cégek elhagyják a régiót?

A cégek nem mennek el, a termelés és a cégvezetőség továbbra is itt marad, csak megváltoztatták adózási székhelyüket. S csak a „hardcore” spanyol érzelmű cégek lépték meg ezt. A döntésükkel tulajdonképpen elismerték Katalónia függetlenségét, nem akartak egy idegen országban adózni.

A vasárnapi egységpárti megmozdulásról mi a véleményed?

Gondolom hozzátok is eljutottak azok a felvételek, amelyeken emberek százai náci karlendítéssel éltetik Spanyolországot. A tüntetők jelentős részét vonattal és buszokkal szállították Katalóniába délről, majd katalóniai helységnévtáblákat osztottak szét közöttük. De ami igazán felháborító volt, az a spanyol rendőrségnek és a központi médiának a hozzáállása volt. A neonácik agresszív fellépését úgy állították be, - s itt most címeket idézek - mintha függetlenségpárti radikálisok összecsaptak volna a spanyol zászlókat lengető tömeggel. S ők nem bőrfejű szélsőségesek, hanem ők képviselik a hatalmat. Felfordul az ember gyomra.