Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió - reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy az Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben.

A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban - hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltöltött nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben "nyitottságra és becsületességre van szükség" - tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

A lengyel politikusok szerint politikai indíttatású az EB lépése

Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Hangsúlyozta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegű az EB lépése a lengyel külügy szerint is. Az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat", közölte a tárca. A lengyel külügyminisztérium hangsúlyozta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és "pozitív visszhangra talált" – ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az EB "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, amelynek folytatására a lengyel kormány készen állt". Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés "érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért". Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására. Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat - amelyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség - Magyarország ellenezni fogja.