Alkotmánybíróságon támadja a spanyol kormány Puigdemont elnökjelöltségét
Megtámadja az alkotmánybíróságon Carles Puigdemont, leváltott katalán elnök újbóli elnökjelöltségét a spanyol kormány, annak ellenére, hogy legfőbb tanácsadói testülete, az államtanács nem ért egyet ezzel a lépéssel – jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes a kormány pénteki ülését követően Madridban.
A politikus szerint elegendő jogi érvvel rendelkeznek ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. "Kötelességünk a törvényesség, a demokrácia és az alkotmány védelme" – fogalmazott a kormányfő-helyettes, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden törvényes eszközt fel kell használniuk.
Soraya Sáenz de Santamaría érvelése szerint Carles Puigdemont nincs abban a helyzetben, hogy elnökjelölt legyen, mivel körözés és letartóztatási parancs van érvényben vele szemben súlyos, a demokrácia és az állami intézmények elleni bűncselekmények miatt, ami ezt kizárja.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak ilyen esetekben mindig ki kell kérnie az államtanács véleményét, de nem kötelező azt figyelembe vennie. Újságírói kérdésre elmondta: ha az alkotmánybíróság befogadja a kormány beadványát, azzal automatikusan fel is függeszti az elnökválasztási folyamatot.
Az államtanács, amelynek tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak, állásfoglalásában egyetértett a kabinettel abban, hogy a jelölt „alkotmányos kötelessége” személyesen megjelenni az elnökválasztáson a katalán parlamentben, mert ez „érvényességi követelmény”.
Véleménye szerint viszont nincs alapja annak, hogy a kormány most az alkotmánybírósághoz forduljon, mert egy feltételezésből indul ki, miszerint Puigdemont nem lesz ott a választáson személyesen. A tanácsnak különbséget kell tenni a valószínűség és a bizonyosság között – érvelt jelentésében a testület.
Roger Torrent, a katalán parlament elnöke a miniszterelnök-helyettes bejelentésére reagálva hangsúlyozta: a volt elnök minden törvényi követelménynek megfelel ahhoz, hogy jelölt legyen.
A kormány lépését a képviselők, az állampolgárok és a parlamentáris demokrácia elleni támadásnak minősítette, amelynek véleménye szerint nincs jogi alapja. A házelnök továbbra is fenntartja, hogy a katalán törvényhozás január 30-án megkezdi az elnökválasztási folyamatot, amelynek jelöltje Carles Puigdemont. Továbbra sincs döntés arról, hogy a Brüsszelben lévő jelölt programbeszédét miként ismerik majd meg a képviselők, és hogyan zajlik majd vita arról.
Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben. Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.
A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.
- 33741 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33743 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33743 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33745 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33746 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33746 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni