Így vélekednek Magyarországról a szomszédos országokban


-A A+

Pozitív Magyarország megítélése a szomszédos országokban, és a magyarok is pozitívan állnak a közép-európai államokhoz - derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából.

A Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült felmérés - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - szerint a nyolc vizsgált közép-európai országban - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária - a megkérdezettek 63 százaléka alkotott pozitív véleményt Magyarországról.  A bolgárok 85, a szlovákok 74, a csehek 73, a szerbek 70, míg a lengyelek, szlovének és horvátok 60, a románok 57 százaléka vélekedett pozitívan. A legtöbb negatív vélemény, 39 százalék a románok körében született.

A magyarok leginkább Ausztriáról (73 százalék), Horvátországról (68 százalék), Szlovákiáról (58 százalék) és Szlovéniáról (57 százalék) alkottak pozitív véleményt. A szerbek esetében 32 százalék alkotott pozitív és 29 százalék negatív véleményt, míg a románok esetében ez az arány 35 és 37 százalék. Ukrajna megítélése egyértelműen negatív a magyarok körében, csak 23 százalék alkotott pozitív és 43 százalék negatív véleményt - olvasható a kutatásban.

Azt írták, a kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68 százalék), a magyar-osztrák (67 százalék), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59 százalék) kétoldalú kapcsolatokkal elégedettek. A magyar-szerb (46 százalék) és a magyar-román (44 százalék) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítélik negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat a magyarok, 33 százalékuk elégedett, 38 százalékuk pedig elégedetlen.

A Nézőpont szerint szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak - tették hozzá. 

A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott. Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik - írja az intézet.

A Nézőpont Intézet felmérése Magyarországon január 8-11. között készült ezer ember telefonos megkérdezésével. A Magyarország megítélésére vonatkozó, szintén telefonos kutatás január 18. és február 13. között készült Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában, országonként ezer ember megkérdezésével.







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X