Szkripal-ügy: London egy napot még vár a hiteles orosz magyarázatra
A brit külügyminiszter szerint London szerdán válaszintézkedéseket jelent be, ha addig nem kap hiteles magyarázatot Oroszországtól az angliai Salisbury városában múlt héten történt gyilkossági kísérletre, amelyet Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen követtek el idegméreg felhasználásával.
Boris Johnson keddi nyilatkozatában megerősítette: a brit kormány kedd éjfélig várja Moszkva magyarázatát arra, hogy miként használhatták az elkövetők a Wiltshire megyei kisvárosban a Novicsok idegméreg-hatóanyagot.
Theresa May brit miniszterelnök előző este, a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint ezt az orosz fejlesztésű idegmérget használták Szkripal és lánya megmérgezéséhez.
Moszkva szerint „cirkuszi show” zajlott a brit parlamentben
A brit parlamentben bemutatott cirkuszi show-nak minősítette az orosz külügyi szóvivő hétfőn Theresa May brit kormányfőnek azt a bejelentését, amely szerint „nagyon valószínűnek" tartja, hogy Oroszország áll Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya angliai megmérgezése mögött. „Ez egy cirkuszi show a brit parlamentben. A következtetés egyértelmű: ez egy újabb provokációra épülő információs és politikai kampány" - mondta Marija Zaharova szóvivő.
— Russia in RSA (@EmbassyofRussia) 2018. március 13.
Kijelentette: Moszkva arra hívja fel Londont, hogy tárja fel, milyen eredménnyel zárult az Alekszandr Litvinyenko, az Alekszandr Perepicsnij, a Borisz Berezovszkij és még sok más személy ügyében folytatott nyomozás, "akik rejtélyes módon haltak meg brit földön".
Az orosz diplomáciai tárca honlapján hétfő éjjel megjelentett állásfoglalás szerint a Szkripal-ügy ürügyül szolgál egy olyan kampány beindítására, amelynek az a célja, hogy lejárassa Oroszországot mint a labdarúgó világbajnokság házigazdáját. A dokumentum felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a brit sajtó, hanem az ország külügyminisztere és a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is szóba hozta a sportesemény bojkottját.
A közlemény szerint Londonban még nem döntötték el, hogy a királyi család tagjai, a tisztségviselők avagy az angol válogatott bojkottálja-e a vb-t. Az orosz diplomáciai tárca emlékeztetett arra, hogy korábban már több ízben is arra figyelmeztetett: a nyugati média a világbajnokság előtt kampányt fog indítani, és ebben a brit sajtó, az előzetes várakozásoknak megfelelően, aktív szerepet vállal.
A Zaharova által megemlített Litvinyenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese 2006-ban, Perepicsnij üzletember 2012-ben, Berezovszkij volt orosz kormányzati tisztségviselő, oligarcha pedig 2013-ban halt meg Nagy-Britanniában. Litvinyenko radioaktív polónium-izotóppal történt megmérgezésével két volt ügynöktársát, Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt gyanúsította meg a brit rendőrség. 2007-ben Nagy-Britanniában hivatalosan vádat emeltek az Oroszországban később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, aki tagadta bűnösségét. London kérte kiadatását, amit Moszkva megtagadott.
Azzal kapcsolatban, hogy Perepicsnij és Berezovszkij természetes halállal halt-e meg, a brit hatóságok részéről kételyek merültek fel. Orosz oldalon a legújabb mérgezési botrány kirobbanását követően többször is arra hívták fel sokat sejtetően a nyilvánosság figyelmét, hogy Szkripal, Litvinyenko és Berezovszkij is kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal.
Figyelemre méltó, hogy az orosz Rosszija 1 televízió Theresa May bejelentését váró élő adásában a stúdióban jelen volt Lugovoj is, aki a műsorban, csakúgy mint az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Szrkripal-ügyben Nagy-Britannia "előre kidolgozott minták szerint" jár el. Mint mondta, a brit hatóságok ilyen rövid idő alatt nem állapíthatták meg, hogy milyen szert használhattak a volt orosz katonai hírszerző és brit ügynök ellen, ami szerinte azt jelenti, hogy nem is volt feladatuk az igazság megállapítása.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz törvényhozás külügyi bizottságának alelnöke azt hangoztatta, hogy Szkripal "nem zavarta" Moszkvát, és hogy Oroszországnak ilyen incidensre "most biztos, hogy nem volt szüksége". Nyikolaj Kovaljov parlamenti képviselő, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatója logikátlannak nevezte, hogy Oroszország 12 évvel Szkripal elítélése után, éppen az elnökválasztás küszöbén döntsön úgy, hogy ártson magának. Hozzátette, hogy az orosz külügyminisztérium helyében kiadna egy figyelmeztetést, miszerint Anglia veszélyessé kezd válni a volt orosz kémek és árulók számára.
A nap folyamán korábban Vlagyimir Putyin elnök Krasznodar környékén a BBC tudósítójának azt firtató kérdésére, hogy köze volt-e Moszkvának Szkripal megmérgezéséhez, kijelentette: "Önök ezt (az ügyet előbb) otthon tisztázzák, azután beszélünk majd önökkel róla".
„Az említett orosz állampolgár az egyik brit szakszolgálatnak (az MI6 külső hírszerzésnek) dolgozott, az incidens Nagy-Britannia területén történt, ezért ez a kérdés nem az Oroszországi Föderációra és főképp nem az Oroszországi Föderáció vezetésére tartozik" - hangsúlyozta Theresa May bejelentését megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A londoni orosz nagykövetség a brit miniszterelnöki nyilatkozat előtt arra figyelmeztetett, hogy London Moszkva felé folytatott külpolitikája "nagyon veszélyes játék", amely komoly és hosszan tartó következményekkel járhat mindkét ország számára. A képviselet kifogásolta, hogy a brit sajtóban "oroszellenes kampány" zajlik, és kifejezte "nyugtalanságát" amiatt, hogy a brit külügyminisztérium az erre vonatkozó orosz kérés ellenére sem adott tájékoztatást Szkripal és lánya egészségi állapotáról vagy a nyomozás menetéről.
London gyanúja egyébként azért terelődött Moszkvára, mert a mérgezéshez May szavai szerint a Novicsok (Újonc) elnevezésű új generációs idegmérget használták. A BBC orosz szolgálata Vil Mirzajanov - jelenleg az Egyesült Államokban élő - orosz vegyész egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva azt állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunióban fejlesztették ki.
Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.
- 33748 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33750 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33751 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33752 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33753 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33753 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni