Szkripal-ügy: Oroszország 60 amerikai diplomatát utasít ki


-A A+

Oroszország kiutasít 60 amerikai diplomatát és bezáratja az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát is, emellett szimmetrikus intézkedésekkel válaszol minden más olyan országnak is, amely a Szkripal-ügy miatt orosz külügyi alkalmazottakat nyilvánított nem kívánatos személynek - jelentette be csütörtök este Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkva ezzel válaszolt Washingtonnak arra a döntésére, hogy a Szkripal-ügy miatt, Nagy-Britannia iránti szolidaritásból nem kívánatos személynek nyilvánít 60, Washington által egyébként kémtevékenységgel megvádolt orosz diplomatát és bezáratja Oroszország seattle-i főkonzulátusát.

Lavrov elmondta, hogy Jon Huntsman amerikai nagykövetet bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ismertetette vele az orosz ellenlépéseket. „A többi országgal kapcsolatban is minden tükörszerű lesz abban a tekintetben, ami azoknak az embereknek a számát illeti, akiknek távozniuk kell majd az Oroszországi Föderációból a diplomáciai missziók kötelékéből" - tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium honlapján közölte, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása a moszkvai amerikai nagykövetség 58 és a jekatyerinburgi főkonzulátus két munkatársát érinti a „diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységük miatt”. Az amerikaiak képviselőinek a szentpétervári főkonzulátus épületét két nap alatt, legkésőbb szombaton ki kell üríteniük.

A diplomáciai tárca közleménye szerint Rjabkov tiltakozó jegyzéket nyújtott át Huntsmannek a kiutasítások és a seattle-i főkonzulátus bezáratása, valamint annak az amerikai hatóságok általi megszállásának szándéka miatt, amit 2016-17-ben már öt orosz állami tulajdonban lévő objektum erőszakos elfoglalása előzött meg.

Jon Huntsmantől emellett az orosz diplomáciai tárcánál magyarázatot követeltek azokra a nyilvános kijelentéseire, amelyek szerint nem kizárható az orosz állami kinnlévőségek egyesült államokbeli befagyasztása. A dokumentum szerint az amerikai felet figyelmeztették arra, hogy egy ilyen "fenyegetés" valóra váltása a kétoldalú kapcsolatok további "komoly degradációjához" vezethet, ami "komoly következményekkel járhat a globális stabilitásra nézve".

Az orosz külügyminisztériumban felhívták az amerikai diplomata figyelmét arra, hogy az Egyesült Államokban található orosz diplomáciai és konzuli képviseletek elleni "ellenséges akciók" folytatódása esetén kiegészítő intézkedéseket fognak foganatosítani az oroszországi amerikai követség és konzuli létesítmények személyzete ellen. „Az amerikai hatóságoknak, amelyek ösztönzik, dagasztják az országunk elleni rágalomkampányt, felajánlották, hogy gondolkozzanak el és vessenek véget a kétoldalú kapcsolatokat romboló megfontolatlan lépéseknek" - hangzott a dokumentum.

Szergej Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország ismételten a konzuli hozzáférés biztosítását igényelte az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz. Az orosz diplomácia vezetője szerint az egykori kettős ügynök apjával együtt Angliában megmérgezett nő állapotának "gyors javulásáról" a brit hatóságok tájékoztatták "végre" Moszkvát. A miniszter elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban, "a normális párbeszéd elérése és az igazság megállapítása céljából" hétfőre összehívta a genfi székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését. Kifejezte reményét, hogy a nyugati országok "nem térnek ki a becsületes párbeszéd elől". Mint mondta, ennek ellenkezője ismételten az bizonyítaná, hogy "előre kitervelt, rendkívül súlyos provokáció" történik.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripal március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel. 15 EU-tagállam - így Magyarország is -, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Ukrajna, Moldova, Georgia és Albánia több mint száz orosz diplomata kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként.

Washinton „nem lepődött meg"

Az amerikai külügyminisztérium "nem lepődött meg" diplomatái kiutasításán Oroszországból - közölte a tárca szóvivője újságírókkal. Heather Nauert leszögezte: az a tény, hogy Oroszország 60 amerikai diplomatát utasított ki, azt jelzi, hogy Moszkvát nem érdekli a diplomácia. Egyúttal közölte: Washington fenntartja magának a jogot, hogy további lépéseket tegyen. „A nekünk átnyújtott listából egyértelmű, hogy az Orosz Föderáció nem érdekelt a két ország számára fontos területeken folytatandó párbeszédben" - hangsúlyozta Nauert, aki kifejtette azt is, hogy az amerikai diplomaták kiutasítása, a szentpétervári amerikai konzulátus bezáratása nem lepte meg Washingtont, mert megérti, hogy Moszkva most kiutasítja majd azon 28 ország diplomatáit is, amelyek kiutasítottak orosz hírszerzőket.

A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország megsértette a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt, s az Egyesült Államok a moszkvai lépésekre nem úgy tekint, mint diplomáciai "szemet szemért" intézkedésre. Nauert ugyanakkor hozzátette: az amerikai diplomatákkal szembeni orosz döntés "nem igazolható".








EZT OLVASTA MÁR?

X