Olyanok is felkerültek a Figyelő című kormányközeli lap által összeállított „Soros-listára”, akik már régóta halottak, vagy éppen a Fidesz támogatói voltak korábban.

Boytha György nemzetközileg ismert jogtudós például 2010-ben hunyt el. A Rákosi-rendszerben tíz évre ítélték, később az ENSZ-nél volt igazgató, haláláig a Fideszt támogatta.

„Az egyetemes alakok alfejezetben, a negyedik helyen szerepel édesapám, Dr. Boytha György, aki 2010-ben elhunyt. Tehát ez még a Fidesz hatalomkerülése előtt történt 2010-ben. Egy darab migráns nem volt még az országban, nem tolhatta Soros szekerét, az kétségtelem, hogy a CEU-n tanított, de ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított, majd az ELTE-n is. Természetesen neki is volt világnézeti állásfoglalása, egészen haláláig a Fideszt támogatta. Ezért érzem különösen méltánytalannak, hogy az ő nevét ezen a listán szerepeltették. A Figyelő nyilatkozott, hogy aki szégyellik, az kérheti, és leveszi a nevét a listáról. Ez nem elégtétel” – jelentette ki Boytha Péter, a jogtudós fia a HírTV-nek.

Más halottak is vannak a listán: Tóth István György, az MTA doktora 2005-ben, Yehuda Elkana 2012-ben, Ernest Gellner 1995-ben halt meg, Hanák Péter történész 1997-ben halt meg, John Doyle Klier pedig 2007-ben – emlékeztet a Mérce.

Volt fideszes miniszter is felkerült

Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár az első Orbán-kormányban töltött be gazdasági miniszteri pozíciót 1998 és 1999 között. „Összeállt egy ilyen hevenyészett és nagyon durva lista, amin nagyon tiszteletreméltó magyar emberek vannak, akik mögött nagyon komoly teljesítmény áll, szóval Kornai Jánossal egy listára kerülni nekem mindig nagy élmény lesz” – fogalmazott Chikán a HírTV-nek a könnyeivel küszködve.

A lista kilövési engedélyt jelent

A Magyar Helsinki Bizottság hat pontban magyarázta el, miért tiltakoznak a listázás ellen. Eszerint nincsenek Soros-zsoldosok, „a valóság az, hogy a Fidesz már kétszer veszített jogerősen pert, és bocsánatot kellett kérnie a Magyar Helsinki Bizottságtól hasonló állításokért”. A szervezet szerint a listázás a legrosszabb történelmi időket idézi, „a Kurucinfó melegeket, zsidókat és más kisebbségeket megbélyegző listáira hasonlít”, amelyek „kilövési engedélyt” jelentenek a rajtuk szereplőkre. A lista ugyanakkor elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását és célja a megfélemlítés.

A CUE is reagált: azt írják, az egyetem vezetése a 21 tagú Kuratóriumnak felel, nem alapítójának, Soros Györgynek. Ugyanakkor „az ilyen jellegű támadások ellenére a CEU elkötelezett amellett, hogy Budapesten maradjon. Az Egyetem keresi a megoldást a magyar kormány és New York állam között létrejött megállapodástervezetet alapján”, bár ahogy azt nemrég megírtuk, az egyetemi kuratórium és szenátusa együttműködési megállapodást írt alá Bécs városával és lépéseket tett annak érdekében, hogy 2019 szeptemberében megnyissa kampuszát az osztrák fővárosban.

Bárki felkerülhet a listára

Nem sokkal a cikk megjelenése után „Mi is rajta vagyunk a Soros-listán!” címmel petíció indult, amellyel bárki feliratkozhat a listára. Mint az a petíció oldalán olvasható a cél segíteni a Figyelő újságíróinak „még több leütésnyi szöveget leadni jövő héten! Az eheti számban méltatlanul kevés sorosista szerepel, még halott értelmiségieket is föl kellett sorolni, hogy teljen az oldalszám. Ha fájlalod, hogy kimaradtál az eheti listából, írd alá!”

Cikkünk megírásáig több mint 3600-an írták alá a petíciót.