Helyi idő szerint délután fél ötkor a caracasi katonai kórházban meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök – jelentett be helyi idő szerint kedd délután Nicolas Maduro, az ország alelnöke a Reuters tudósítása szerint.

Elias Jaua külügyminiszter éjszaka bejelentette, hogy Chávezt pénteken temetik el, az elnök emlékére pedig egyhetes nemzeti gyászt rendelnek el. Hasonlóan egyhetes gyászt rendeltek el Bolíviában, és háromnapos gyászidőszakot Argentínában, valamint Kubában. Jaua azt is elmondta, hogy harminc napon belül új választást tartanak Venezuelában, addig Maduro alelnök veszi át a hatalmat.

Az alelnök – akit korábban Chávez az utódjának jelölt ki, bár az alkotmány szerint szavazást kell tartani – azt is bejelentette, hogy utasítást adott a hadsereg és a rendőrség egységeinek mozgósítására „a béke szavatolása érdekében”, de nem közölte, hogy milyen arányú mozgósításról van szó. Jaua éjszaka azt mondta, hogy nyugodt a helyzet az országban.

December óta nem látta senki

Chávez ötvennyolc éves volt. Először 2011 közepén diagnosztizáltak nála daganatos megbetegedéseket, vagyis csaknem két éve küzdött a rákkal. Több alkalommal is kezelték Kubában, négy műtéten esett át, az utolsón tavaly decemberben. Akkor az alelnöke arról beszélt, hogy az elnök egészsége törékeny, de „fizikai és lelki erejének köszönhetően szembeszáll a nehézségekkel”.

Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok érdekelt a kapcsolatok javításában, és a konstruktív párbeszédben az új kormánnyal. Ban Kimun ENSZ-főtitkár arról beszélt, mennyit tett az elhunyt venezuelai elnök a szegényekért. Evo Morales bolíviai elnök, Chávez legközelebbi szövetségese és a kubai vezetők is méltatták Chávezt, akit Fidel Castro „igaz fiának" nevezett.

Maduro a múlt héten arról beszélt: Chávez elnök azért lett beteg, mert „odaadta az életét azoknak, akiknek soha nem volt semmijük”. Chávez tavaly december 10-e óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, kubai gyógykezelése után február 18-án tért vissza Venezuelába, ahol azóta a caracasi katonai kórházban ápolták.

Egyes hírek szerint az elnök az elmúlt időszakban már csak a szenvedéseinek csökkentését és a körülményekhez képest lehető legjobb életminőséget biztosító kezeléseket kapott. Az állapota hétfőn fordult válságosra, amikor újabb, súlyos légúti fertőzés érte.

A betegsége elmúlt két évében sem hagyott fel az akítv politizálással. Tavaly nyáron még arról szóltak a hírek, hogy tökéletesen meggyógyult, „egy pár órája végeztem. Minden teljesen rendben van” – jelentette be akkor, és arról is beszélt: nem csak az egészsége, a kedélyállapota is igen jó. Arról nem nyilatkozott, hogy szüksége lenne-e további kubai sugárkezelésekre.

Puccsal próbált hatalomra kerülni

Hugo Chávez 1982-ben kezdett közéleti tevékenységbe: tiszttársaival megalapították a Bolivari Forradalmi Mozgalom 200-at (Bolivar születésének 1983-as 200. évfordulója előtt tisztelegve). 1992 februárjában katonai puccsal próbáltak hatalomra kerülni, de a lázadás elbukott, Chávez megadta magát, két év börtönre ítélték, de az akcióját politikai sikerként könyvelte el.

Az első elnökválasztását 1998-ban nyerte, a szavazatok 56,2 százalékát kapta, egy évvel később alkotmányozó nemzetgyűlést tartott, alkotmány módosított (ezt 1999-ben referendumon is megerősítették, ami újabb politikai sikert jelentett neki). A következő, 2000-es elnökválasztáson a szavazók 59,76 százaléka erősítette meg a hatalmában. Chávez „forradalmi” szociális intézkedéseket léptetett életbe, a gazdaság gondjaiért rendre a régi rezsim „ragadozó oligarcháit”, a „nemzetközi tőke korrupt kiszolgálóit” tette felelőssé.

Az ország gazdaságának gerincét adó olajipart – Venezuela rendelkezik a világ hetedik legnagyobb olajkészletével – lényegében államosította. Ez a vagyon – kiegészítve a szintén állami kézbe került földgáz-kitermeléssel – képezte a venezuelai gazdasági-politikai ideológia, a baloldali és autokratikus politikai rendszer, a „bolivari szocializmus” alapját. Igaz, az utóbbi időkben az olajvagyon már nem volt elég a nagyszabású jóléti intézkedések finanszírozására: az ország az utóbbi időben jelentősen eladósodott, devizáját február elején drasztikusan le kellett értékelnie.

Habár a Chávez vezette Venezuelának hagyományosan rossz volt a kapcsolata az általa sokat bírált Egyesült Államokkal, az ország immár teljesen állami irányítás alá vont olajkészleteit a más államokkal, többek között Kínával és Angolával ápolt kapcsolatainak erősítésére használta fel. Hugo Chávez 2006-ban Evo Morales bolíviai elnökkel együtt részt vett az ALBA nevű latin-amerikai regionális szervezet létrehozásában.

A szervezet megalapításának célja az volt, hogy a régióban létrejöjjön egy olyan integrációs szervezet, melynek nem tagja az Amerikai Egyesült Államok, ellentétben az Amerikai Államok Szervezetével (OAS). Chávez szintén aktív tagja volt a hidegháború korszakának különutasai által létrehozott, több mint száz államot tömörítő “el nem kötelezettek mozgalmának” is.

Chávez elnök 1998 óta nem megszakítás nélkül állt az ország élén. 2002-ben egy rövidéletű puccs során ideiglenesen eltávolították a hatalomból. Az Egyesült Államokat vádolta a puccs szervezésével, majd két évvel később egy népszavazáson újra megerősítette a hatalmát. 2006-ban újra megnyerte az elnökválasztást, méghozzá 20 százalékos szavazatkülönbséggel választották újra. Legutóbb tavaly ősszel erősítették meg hatalmában, akkor már csak 54,4 százalékot kapott.

Az elnök halála nem érte váratlanul a venezuelai kormányt: súlyos állapota miatt már napközben összehívták a kabinetet, a hadsereg parancsnokait és a tartományi kormányzókat.

Nicolás Maduro alelnök ezt követően bejelentette: különleges intézkedéseket hoznak a szabotázscselekmények ellen, és kiutasítottak egy amerikai katonai attasét, mert konspiratív tevékenységet folytatott a baloldali kormány gyengítésére.

A politikus azt állította, hogy az ország „történelmi ellenségei” okozták az államfő rákbetegségét, és közölte: ennek bebizonyítására tudományos bizottságot kérnek majd fel.