Hivatalos közleményt adott ki megszűnéséről a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet csütörtökön.

A sajtónak eljutatott, több nyelvű dokumentumban az ETA bejelentette „pályafutásának végét”, és „összes struktúrája teljes leszerelését”. Továbbá kitért arra, hogy a tagság jóváhagyta a vezetés javaslatát, miszerint lezárja a szervezet „történelmi időszakát és működését”.

A „baszk néphez” intézett nyilatkozathoz egy hangfelvételt is csatoltak, amelyen ismert ETA-tagok Josu Urrutikoetxea (közismert nevén Josu Ternera) és Marisol Iparraguirre (aki az ETA-ban Anboto néven ismert) olvassák fel a feloszlatásáról szóló nyilatkozatot spanyol és baszk nyelven. Ebben elhangzott, hogy az ETA lezárja teljes politikai aktivitását, és nem lesz több, mint egy olyan tényező, amely kifejez politikai nézeteket, előmozdít kezdeményezéseket vagy kérdéseket intéz a politikai élet más szereplőihez. Az ETA volt tagjai folytatják a harcot az "újraegyesült, független, szocialista, baszk nyelvű Baszkföldért" mindegyikük ott, ahol azt a legmegfelelőbbnek véli, de mindig "felelősséggel és tisztességgel". A nyilatkozatban az áll, hogy az ETA akkor született, amikor Baszkföld a "francóizmus karmai között fuldoklott", és most, 60 évvel később létezik egy élő nép, amely saját jövőjének birtokosa akar lenni köszönhetően a különböző generációk küzdelmének. A dokumentum végén a terrorszervezet kitért arra is, hogy kulcsfontosságú a döntési jog megvalósítása a nemzeti elismerés megszerzéséhez. A baloldali függetlenségi mozgalom dolgozni fog azért, hogy az elvezessen a baszk állam megalakításához - zárult az ETA pecsétjével hitelesített nyilatkozat.

A csütörtöki hivatalos nyilatkozatot szerdán megelőzte egy levél is az ETA részéről, amelyben közölte, hogy döntött szervezetének teljes feloszlatásáról és működésének végleges beszüntetéséről.

Pénteken pedig a folyamatban közreműködést vállaló nemzetközi összekötő csoport (GIC) konferenciát rendez a délnyugat-franciaországi Cambo-les-Bains-ben.

A Spanyolországtól független, szocialista baszk állam megteremtésért több mint 50 évig, véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több mint 850 gyilkosságot írnak, amelyből több mint 300 mindmáig felderítetlen. Célpontjai elsősorban a rendőrök, politikusok, bírók, vállalkozók, újságírók voltak, a merényletek sok civil áldozatot követeltek. A terrorszervezet utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Az ETA 2011-ben jelentette be, hogy felhagy a fegyveres harccal, majd tavaly a megmaradt és elrejtett fegyverarzenáljának lelőhelyeit tartalmazó listát juttatott el a francia hatóságoknak. Egy héttel ezelőtt további fegyverek és lőszerek nyomára vezette a rendőröket.

Spanyolországban úgy vélik, az ETA valójában már tizenkét éve végső vereséget szenvedett, de ezt sokáig nem látta be. A fordulópont a 2006 december 30-án elkövetetett merénylet volt, amikor furgonba rejtett pokolgépet robbantott a terrorszervezet a madridi Barajas repülőtéren, megölve két embert. 

Az akcióval a terroristák megtörték a több mint fél éve tartó tűzszünetet és párbeszédet, amelyet a José Luis Rodríguez Zapatero vezette szocialista kormány folytatott velük a béke érdekében. A merénylet után béketüntetéseket tartottak szerte Spanyoloroszágban. A baszkföldi Bilbaóban 80 ezer ember vonult utcára, követelve az erőszakos cselekmények befejezését, az ETA megszüntetését. Ettől kezdve pedig nemzetközi szinten sem sürgették a spanyol kormányt, hogy törekedjen párbeszédre az ETA-val. A spanyol és a francia hatóságok összehangolt fellépéssel válaszoltak a terroristáknak; sorra számolták fel a fegyveres egységeiket, 2008-ig az ETA hét felső vezetője került rendőrkézre, számos fegyverraktárát felderítettek. Mindeközben pedig a spanyol társadalom is megváltozott, az ETA-nak idő kellett, hogy felismerje: a már demokratikus Spanyolországban nevelkedett fiatalok, akik az utánpótlást jelenthetnék, nem osztják a szervezet céljait, módszereit.