A szankciók tovább rontják Irán egyébként is hanyatló gazdaságát, habár az ország vezetője leszögezte: bent marad a nukleáris szerződésben, amelyet Trump felrúgott kedden. Az urándúsítás is újrakezdődhet.

Mint az várható volt, Donald Trump kilépett az iráni atomszerződésből, amelyben 2015-ben állapodott meg az USA, a britek, németek, franciák, oroszok, kínaiak és az EU éppen azért, hogy ne sújtsák szankciókkal Iránt cserébe azért, hogy lemond atomprogramjáról.

Trump azért lépett ki a szerződésből, mert szerinte Irán támogatja a terrorizmust, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet, és az egyezmény aláírása óta jelentősen nőttek az iráni katonai kiadások, miközben az ország gazdasága rosszul teljesít. Ugyanakkor az Eu elkötelezett az egyezmény fenntartása mellett, a brit, francia, német vezetés is sajnálatosnak tartja Trump döntését.

A várt következményeket a Vox foglalta össze. Ennek értelmében az Egyesült Államok szankciói újra érvényesek, így például nem vásárolnak többé olajat Irántól, az országgal gazdasági kapcsolatban álló vállalkozások és bankok is 3-6 hónapon belül lazítják ezeket a kötelékeket.

Ugyanakkor az USA szövetségesei is folyamatosan kell csökkentsék az olajimportjukat – amennyiben ezt megtagadják, akkor az ő bankszektorukra szab ki szankciókat az Egyesült Államok, hat hónapon belül. Egy korábbi hivatalnok szerint az európai országok ennek valamennyire eleget tesznek majd , de nem számíthatunk arra, hogy az oroszok és kínaiak is így járnak el.

Kétséges, hogy egy jobb szerződés születik

Trump arra hivatkozott, hogy nyomást helyez Iránra annak érdekében, hogy új szerződésben egyezhessenek ki, amelyben az iszlamista ország nagyobb engedményeket tesz, mint 2015-ben. Erre azonban nem sok esély van, figyelmeztet a lap: az első szerződésen éveken át dolgoztak európai és iráni vezetők, és kevés az ösztönző arra, hogy újra asztalhoz üljenek.

"Ez a bejelentés egy zsigeri csapás Irán büszkeségére, és nincs komoly politikus, aki túlélné azokat az erőfeszítéseket, hogy a Trump-adminisztrációval egyezkedjen" – véli Suzanne Maloney, iráni származású kutató.

Hasszán Rohani iráni elnök ugyanakkor bejelentette kedden, hogy az ország diplomatái tárgyalni fognak Európábal, Oroszországgal és Kínával a megmaradt egyezményről. Ezzel egyidőben arra szólította fel a nukleáris ügynökséget, hogy álljanak készen az ipari szintű urándúsításra.

Szakértők szerint éppen az várható, hogy az elnököt késztetni fogják keményebb lépésekre, amelyekkel azt igazolja, hogy nem hagyják magukat. Gátolhatják például nemzetközi ellenőrök bejutását a nukleáris létesítményekbe, vagy valóban újrakezdhetik az urándúsítást.