Kelemen Hunorral és Bugár Bélával, a Híd-Most párt elnökével tárgyalt csütörtökön Bajnai Gordon, az Együtt 2014 társalapítója a szlovákiai Dunaszerdahelyen.

Nem megosztásra van szükség, nem szabad a belpolitikai problémákat határon túl élő nemzettársaink körébe exportálni – hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva a volt Magyar kormányfő. A politikus megjegyezte: az Együtt 2014 mozgalom létrehozásakor meghirdetett korszakváltás egyik eleme, hogy orvosolni kell olyan hibákat is, amelyek az elmúlt húsz évre többé-kevésbé jellemzőek. E lépések egyike, hogy a határon túli magyarok legitim képviselőinek kell eldönteniük, mi az, ami őket a leginkább segíti a megmaradásukban és a boldogulásban a hazájukban - jelentette ki Bajnai Gordon.

„A mindenkori magyar kormány dolga az, hogy ezeket a legitim szervezeteket az igényeiknek a legjobban megfelelő módon támogassa ebben a törekvésükben” – jelentette ki Bajnai Gordon, aki szerint e téren „korszakváltás kell, mert ez nem így zajlik már jó néhány éve”. Hozzátette: a csütörtöki találkozó informális beszélgetés volt, de határozott szándéka, hogy a következő fél esztendőben felkeresi a határon túli magyarság legitim szervezeteit. Hangsúlyozta: az Együtt 2014 elve, hogy mindent az érintettekkel és a hozzáértőkkel kell először megbeszélni, s utána kell véglegesíteni a politikai programokat. Ezért nemzetpolitikai programjuk kidolgozásának keretében április elején szaktanácskozást tartanak Budapesten, majd javaslataikat megbeszélik a határon túliak képviselőivel.

„A kormányzásnak a nemzetpolitika vonatkozásában egyetlen egy mércéje van igazából. Az, hogy a határon túl élő magyaroknak attól, amit a magyar kormány csinál, jobb lesz, vagy rosszabb lesz. Minden más csak belpolitikai, hatalmi kavarás. És ebben helyenként helye van a konfliktusvállalásnak és a hangos szónak, helyenként meg a diplomáciának és az okos, ravasz gondolkodásnak” – fogalmazott Bajnai Gordon.

Bugár Béla megjegyezte: Szlovákia és Magyarország vezetői az elmúlt időszakban, több találkozó után is elmondták, hogy „nincs semmiféle probléma a két ország között, ugyanakkor kényes témákat a két államfő, sőt a két miniszterelnök sem hozott elő”. Hiányolta például annak megvitatását, hogyan rendezi Szlovákia a kettős állampolgárság kérdését, illetve hogyan tud ebben a témában megegyezni a magyar kormánnyal. Ennek eredménye, hogy a pozsonyi parlament által elfogadott „ellentörvény” következtében több mint háromszáz ember vesztette el szlovák állampolgárságát, ezek tizede pedig magyar.

„Csak akkor lehet felkarolni a határon túl élő magyarok ilyen-amolyan problémáját, ügyét, segíteni benne, ha azokat ismerjük. És az elmúlt időszakban néhányszor már találkoztunk, amit nem mondhatok el a hivatalos magyar kormányról, sajnos” – jegyezte meg. Hozzátette: a mindenkori magyar kormány és a határon túl élők között elég szoros kapcsolatnak kellene működnie. „Hogyan tudnak segíteni, ha nem is tárgyalnak?” – tette fel a kérdést.