Elmarasztalta Litvániát és Romániát csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által a két országban korábban működtetett titkos börtönök ügyében.

A bíróság elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek.

A felperesek - egy palesztin és egy szaúdi férfi - 2011-2012-ben fordultak az EJEB-hez, sérelmezve, hogy 2004 és 2006 között mindkettőjüket nagyjából egy éven át titkos CIA-létesítményekben tartották fogva Litvániában, illetve Romániában.

A bírói fórum kimondta, hogy a két ország részben felelős a területükön elkövetett jogsértésekért. A törvényszék megállapította, hogy az illetékes román hatóságoknak tudniuk kellett, hogy Abd al-Rahim al-Nasirinak a kínzás és az esetleges későbbi halálbüntetés kockázatával kell szembenéznie, mégis segítették a CIA-t, és később lehetővé tették a gyanúsított átszállítását más titkos börtönökbe.

A vádak szerint az al-Kaida terrorszervezet tagjaként a férfi volt az egyik irányítója a francia MV Limburg tankerhajó, valamint a Cole amerikai hadihajó elleni, 17 halálos áldozatot követelő támadásnak. Hasonló pontokban marasztalta el a bírói testület Litvániát is, ahol valamivel több mint egy évig raboskodott az ugyancsak al-Kaida-tag Abu Zubajda.

Egy 2014-es amerikai szenátusi jelentés szerint a CIA emberei mindkét férfit kényszervallatási módszereknek vetették alá, egyebek mellett szűk helyre zárták őket és vizes fullasztással(waterboarding) kínozták őket.

A jogsértések miatt az EJEB összesen 230 ezer euró kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak. Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, három hónapig mindkét fel fellebbezhet. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.